A Dengue-láz terjedése az oltóanyag mielőbbi kifejlesztését sürgeti, de sokan ellenzik az emberkísérleteket – írta a Wall Street Journal online kiadása.
A Walter Reed Katonai Kutatóintézet (WRAIR) munkatársai egy olyan program feltámasztásán gondolkodnak, amelynek során egészséges embereket fertőznének meg a Dengue-lázzal. A halálos áldozatokat is szedő trópusi náthaláz ellen, melyet a szúnyogok terjesztenek, jelenleg nincs ellenszer.
Az ötlet etikai kérdéseket is felvet, ám a támogatói szerint mielőbb meg kell állítani a kór drámai terjedését. Évente ötvenmillió embert fertőznek meg a szúnyogok, ami harmincszoros növekedést jelent az elmúlt ötven évben. A WHO felmérése szerint évente huszonkétezren halnak meg ebben a betegségben, többségében gyermekek.
A New York-i Egyetem Langone Orvosi Központját vezető Arthur Caplan szerint: „Etikus megoldás lenne, ám nagyon, nagyon óvatosnak kell lennünk”. Az egészséges emberek megfertőzése nem szokatlan a kutatók, és a gyógyszeripar részéről, amikor olyan betegségekről van szó, mint a malária, vagy az influenza. Jelen esetben azonban sokkal nagyobb a kockázat, mivel a Dengue-láznak nincs ismert gyógymódja.
A vakcinavizsgálatok ezzel szemben azt a célt szolgálják, hogy kiderüljön, biztonságosan használható-e az ellenszer – állítják a szakemberek, akik a Svájcban nemrég megkezdett ebola elleni oltóanyagok klinikai kísérleteit hozzák fel példaként.
Stephen J. Thomas, a WRAIR helyettes vezetője szerint megfelelő orvosi ellátás esetén a halálozási ráta egy százalék alatt tartható, míg ennek hiányában a trópusi náthalázzal fertőzött betegek akár húsz százaléka is meghalhat. A kutatócsoportok már a XX. század elejétől kísérleteztek embereken, igaz, csak csekély számban.
Tizenöt évvel ezelőtt a Walter Reed kutatói két emberkísérletbe is belefogtak. A laborkörülmények között legyengített vírust egészséges emberekbe fecskendezték. A programot azonban leállították, mert úgy tűnt, közel van az áttörés. A kísérletek azonban hamar megfeneklettek, és „ismét ott tartottunk, ahonnan indultunk” – fogalmazott Thomas.
Az elmúlt két és fél évben a hadsereg ismét feltámasztotta a programot. Thomas már 2015 első felében szeretné elkezdeni a kísérleteket, ám, mint fogalmazott, még sok akadályt kell leküzdeniük. „Erkölcsi, jogi, és etikai kérdéseket kell tisztáznunk” – nyilatkozta a szakember. Ezen kívül a közvéleményt is meg kellene győzni, ami, a hadsereg közreműködése miatt, gyanakvóan kezeli a kérdést. Önkénteseket azonban korábban sem volt nehéz toborozni, mivel – az alapos válogatáson átesett jelentkezők – egy előre megszabott összegért vállalják a kockázatot.
Az oltóanyag kifejlesztése azonban több tényező miatt is nehézkes. Eddig négy mutációja ismert a kórnak, a kombinált vakcina előállítása pedig nagyon nehéz feladat. Az állatok pedig másként reagálnak a betegségre, ezért van szükség mindenképpen emberekre a kísérletek folytatásához.
A korábbi kísérletek során senki sem szenvedett maradandó károsodásokat, de többen is a jellemző tünetektől szenvedtek: magas láztól, fej-, izom-, és ízületi fájdalmaktól. Az egyik ilyen kísérlet vezetője – aki gyerekkorában maga is átesett a betegségen – úgy fogalmazott: „Ezt még az ellenségemnek se kívánnám”.
Forrás: The Wall Street Journal, wsj.com
