Recep Tayyip Erdogan szerint Moszkva láthatóan nem akar tartós békét a polgárháború sújtotta Szíriában, miután Oroszország hétfőn légicsapásokat hajtott végre az északnyugati Idlíb tartományban, megölve több tucat törökbarát, Damaszkusz-ellenes milicistát. A török államfő a hegyi-karabahi konfliktussal kapcsolatban ugyanakkor azt szorgalmazta, hogy Vlagyimir Putyinnal együtt oldják meg az azeri-örmény területi vitát.
A hétfői orosz támadás volt az egyik legnagyobb Idlíb tartományban azóta, hogy márciusban a Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszerét támogató Oroszország és az ellenzék oldalán álló Törökország tűzszünetet hirdetett, véget vetve a szíriai kormányerők offenzívájának, amelyet egy éve az északnyugati térség visszafoglalásáért indított. Az orosz légicsapások előtt mindössze néhány nappal a török csapatok megkezdték a kivonulást egy kulcsfontosságú megfigyelőpontról az Idlíbbel szomszédos Hama tartományban.
Erdogan a szerdai beszédében a média szerint egy újabb szíriai hadműveletre is jelzést adott, vélhetően az ország északkeleti részén.
A politikus szerint „minden ígéret ellenére” egyre csak nő a terroristák jelenléte és Törökország ellen irányuló fenyegetése azokon a szíriai területeken, amelyek nem török ellenőrzés alatt állnak a határ túloldalán. Erdogan leszögezte: ha nem vonul vissza az összes terrorista Szíriában az Ankara által meghatározott vonal mögé, „Törökország jogos indokkal rendelkezik ahhoz, hogy beavatkozzon, mihelyt szükségét érzi”.
A török államfő valószínűleg az északkelet-szíriai helyzetre gondolt, miután tavaly októberben a Béke Forrása fedőnevű török hadművelet végén egy török-orosz tűzszüneti megállapodás értelmében az Ankara által terrorszervezetnek tartott Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milíciának ki kellett vonulnia a török határ melletti harminc kilométeres sávból. A török-szíriai határ őrizetét a török hadműveleti területen kívül a szíriai kormányerők egységei vették át, a török vezetés azonban az eltelt egy évben is többször kifogásolta, hogy szerinte az YPG csak részben hajtotta végre a csapatkivonásokat.
Erdogan hangoztatta: Törökország ereje elég ahhoz, hogy minden terrorszervezettől „megtisztítsa” Szíriát. Rámutatott: egyetlen céljuk, hogy saját biztonságukat garantálják, valamint, hogy békét és jólétet teremtsenek Szíria népe számára. „Senkinek a földjére és kőolajára nem vetettünk szemet” – húzta alá.
A török elnök kifejtette: „ideje, hogy ez az ősi földrajzi térség, amely egy évszázada az imperialisták játszóterévé vált, kiszabaduljon a présből, amelybe beletuszkolták”. Erdogan reményét fejezte ki, hogy Törökország lesz ennek a szabadulásnak a legnagyobb elősegítője. „Ezért viselkedünk úgy, ahogy, a Szíriát feldaraboló erőfeszítésekkel szemben” – zárta gondolatmenetét.
Erdogan felszólalásában kitért a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetésére is, amely során – elmondása szerint – az Azerbajdzsán és Örményország közötti feszülő, hegyi-karabahi vita lezárását sürgette. A török államfő azt javasolta Putyinnak, hogy együtt oldják meg a kérdést, Ankara az azeri féllel, Moszkva pedig az örménnyel egyeztessen.
A vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban a harcok szeptember 27-én újultak ki. Jereván és Baku orosz, illetve nemzetközi közvetítéssel már háromszor is tűzszünetről állapodott meg, de a fegyverek így sem hallgattak el. A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása régóta vita tárgya.
