Valóságos erőddé alakítja a Krím-félszigetet az orosz katonai vezetés, ahol még atomfegyverek elhelyezést is jogosnak tartja.
Az Oroszországhoz való „csatlakozás” óta eltelt év alatt a területen végbevitt változás a Szputnyik orosz hírügynökség szerint az ország katonai fejlesztéseinek egyik kulcsfontosságú eseménye volt. Az ottani orosz katonai jelenlétet – amelyet sokáig tagadtak – hét új alakulattal és nyolc katonai támaszponttal erősítették meg. Állításuk szerint az oroszokhoz csatlakozott az ukrán hadsereg több mint 9000 volt katonája és 7000 polgári alkalmazottja, 25 kisegítő- és hat hadihajója. A foglyul ejtett ukrán flotta hajói és az ottmaradt hadfelszerelés visszaadását ígérte Moszkva Kijevnek, azonban ezt abbahagyták, arra hivatkozva, hogy a fegyvereket bevethetik a kelet-ukrajnai szeparatisták ellen.
A krími csapatokat már tavaly novemberben 14 többcélú Szu-27SzM és Sz-30-as vadászgéppel, valamint a legújabb Sz-300PMU és Pantszir-Sz1-es légvédelmi rakétarendszerekkel erősítették meg.
Felhozzák a Fekete-tengeri Flottát is, amely idén és jövőre hat új Admiral Grigorovics osztályú fregattot, hat Varsavjanka dízel-elektromos tengeralattjárót és több Bujan-M rakétanaszádot kap, amelyek többsége a Krímben fog állomásozni. A partvédelem új Bal és Basztion hajó elleni rakétarendszereket kap. Létrehoztak egy hegyivadász zászlóaljat, drónokat telepítettek a NATO-hajók mozgásának megfigyelésére, valamint egyebek mellett „300 egységnyi tüzérségi felszereléssel” rendelkező új tüzérségi alakulatot hoztak létre.
Decemberben újjáépítették a szevasztopoli haditengerészeti támaszpontot, amely nemcsak az ott állomásozó, de a Földközi-tengeri Flotta hajóinak javítását is fogja végezni – miután az ehhez szükséges hajógyárat és alvállalatait, amelyeknek az ukrán államfő, Petro Porosenko volt a tulajdonosa, a napokban államosították. A flotta 2020-ig több mint 86 milliárd rubelt (1,4 milliárd dollár) kap a tengerpart szikláiba vágott tengeralattjáró bázisrendszer újjáépítésére.
Forrás: Szputnyik
Szerző: Barabás T. János
