Bár az Európai Unió tagországai jelentős előrelépéseket tettek az úgynevezett hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépésben, további erőfeszítésekre van szükség Európa ellenálló képességének rugalmassá tétele érdekében, elsősorban azért, mert újabb és újabb fenyegetések születnek – állapította meg az Európai Bizottság szerdán közzétett helyzetjelentésében.
A hibrid hadviselés során a nyílt katonai agressziónál burkoltabb eszközök széles kelléktárát alkalmazzák: egyebek mellett a gazdasági zsarolást, a megtévesztő propagandát, a hamis hírek terjesztését, a kibernetikai rendszerek elleni támadásokat, a célterületre beszivárgó saját erők álcázását.
A brüsszeli bizottság az ilyen típusú veszélyek elleni küzdelem végrehajtásáról szóló 2016-os, szerdán bemutatott jelentésében aláhúzta, hogy a tagállamok jelentős előrehaladást értek el mind a 22, a múlt évben azonosított hibrid fenyegetés leküzdése terén.
Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a jelentést ismertetve hangoztatta, hogy olyan fenyegetésekről van szó, amelyek nagyon komoly biztonsági aggodalmakat váltanak ki az unióban, és egyre növekvő kihívást jelentenek. A fenyegetések jellege folyamatosan változik – áll a bizottsági elemzésben, amely szerint ilyen típusú támadásokkal egész régiók vagy országok stabilitását megpróbálhatják megrendíteni.
A jelentés szerint az EU-tagállamok között javult a helyzet ismerete és a tagállamok közötti információcsere a növekvő biztonsági fenyegetésekkel kapcsolatban.
A tájékoztatás utal arra, hogy Finnországban nemrég megkezdte működését a Hibrid Fenyegetések Elleni Európai Központ, amelynek az a feladata, hogy ösztönözze a stratégiai párbeszédet a tagállamok között, kutatásokat folytasson és elemzéseket készítsen, valamint hozzájáruljon a széles körben elterjedt dezinformációs kampányok felfedéséhez és megakadályozásához, továbbá a hamis hírek egyre rendszeresebbé váló terjesztésének megakadályozásához.
Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségen belül létrejött a légi közlekedésre szakosodott számítógépes vészhelyzeti válságkezelő csoport és a számítógépes biztonsággal foglalkozó munkacsoport, amelyek 2017 végéig stratégiát dolgoznak ki az infrastruktúra rugalmasságának javítására. A hágai központú uniós rendőri együttműködést koordináló szervezet (Europol) pedig munkacsoportot hozott létre elsősorban a jogellenes és a terrorfenyegetéssel összefüggő tartalmak online elérhetőségének korlátozása érdekében.
Az EU emellett előrelépést tett a létfontosságú infrastrukturális létesítmények védelmében a közlekedésben és az energiaágazatban, de a kiberbiztonság, a pénzügyi és egészségügyi rendszerek megvédelmezése terén, valamint az erőszakos szélsőséges nézetek terjedése és radikalizálódás ellen is.
A brüsszeli bizottság szerint a következő lépések közé tartozik, hogy jobban kell ellenőrizni az illegális online tartalmakat és propagandát, valamint növelni kell az unión kívüli országok kapacitásait, továbbá fokozni szükséges az együttműködést a NATO-val is a múlt évben elfogadott közös, átfogó stratégia középpontba állításával.
