A kritikus infrastruktúra egymással összekapcsolódó, és kölcsönös függésben lévő létfontosságú infrastruktúra elemek, létesítmények, szolgáltatások rendszere. Ezek rutin operációjának, működésének meghibásodása-, megzavarása-, megsemmisítése-, így kiesése átmenetileg vagy hosszútávon, közvetlenül vagy közvetetten súlyos negatív hatást gyakorol az állampolgárok gazdasági és szociális jólétére, alapvető szükségleteinek ellátására, szabad mozgásukra, a közegészségre, közbiztonságra, nemzetbiztonságra, nemzetgazdaságra és végül, de nem utolsósorban magára az adott ország kormányzására, irányítására. A kritikus infrastruktúra megkülönböztetett figyelmet és körültekintést igényel a biztonsági stratégia kialakításakor — figyelmeztet Solymár Zoltán, a Z&Z Biztonságtechnika Kft. üzletfejlesztési igazgatója.
A szabályozás története rövid múltra tekint vissza. Védelmével elsőként az Amerikai Egyesült Államokban, 1998-ban foglalkoztak (PDD 63 elnöki direktíva) a Kritikus Infrastruktúra Védelmi Nemzeti Program-ban. Ezt követte az Európa Tanács Direktívája 2006-ban EU COM (2006) 786. Magyarországon a 2012. évi CLXVI. törvény rendelkezik a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről. Az Amerikai Egyesült Államokban – amely nemcsak a szabályzás terén, de a gyakorlatban is az élen jár – jelenleg 77ezer kritikus infrastruktúra elem van meghatározva és kijelölve, ezek közül 335 repülőtér.
A kritikus infrastruktúra védelem első és legfontosabb lépése a kritikus infrastruktúra (objektum, elem, eszköz) kijelölése. Specifikus vonás, hogy országonként, de akár országon belül, régiónként is változhat a kijelölt elem rendeltetése, feladata. Egy fejlett országban az energia szolgáltató vagy energiatermelő rendszer (pl. villamos erőmű) egészen biztosan kritikus infrastruktúra elemként van kijelölve, amíg egy fejlődő országban – ahol amúgy is bizonytalan az áramszolgáltatás és gyakoriak akár a több órás áramkimaradások is – nem feltétlenül van így. A kritikus infrastruktúra rendszer politikai-, kormányzási- és gazdaság irányítási rendszer függvénye.
Miután a kritikus infrastruktúra elem meg van határozva, úgy annak védelmét védelmi koncepció kidolgozásával lehet biztosítani.
A védelmi koncepció felépítése, tartalma:
- Az objektum, helyszín, ill. a környezet leírása, (szöveges, térkép- és fénykép melléklet),
- aktuális biztonsági állapot értékelése, kockázatelemzés,
- a biztonsági cél megfogalmazása,
- a kívánt biztonsági szint eléréséhez szükséges javaslat.
A kritikus infrastruktúra elemek kockázati súlypontja a számítástechnika folyamatos térhódításával az informatikai rendszerek irányába mozdul el. A terület megvédésére a legjobb szakembereket és hardver-szoftver kombinációkat kell biztosítani. A rendszer sérülékenységét, támadhatóságát folyamatosan, ún. etikus hacker támadásokkal szükséges tesztelni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a számítástechnikai rendszerekkel irányított infrastruktúra elemek folyamatosan ki vannak téve a cyber támadásoknak.
A kritikus infrastruktúra védelem legújabb kihívása a drónok elleni védelem
A drónok elképesztő tempóban fejlődtek az elmúlt évtizedben, amelyet a legjobban méreteik és képességeik széles tartománya mutat.
- méret 4 cm – 25,6 m
- tömeg 12 g- 2815 kg
- teljesítmény 1 Watt – 712 kW (950 lóerő)
- teherbírás 0 g – 1360 kg
- repülési magasság/repülési idő 20 m – 18,3 km/5 perc – 36 óra
- sebesség quadkopterek: 5 km/h – 180 km/h, drónrepülőgépek: 40 km/h – 440 km/h
A drónok nagy sebessége miatt a felderítést, észlelést követően rendelkezésre álló rendkívül rövid idő nagyon behatárolja az elhárítás eredményességét, ezért különösen fontos lenne szigorú szabályozás és korlátozások bevezetése.
A rezsim intézkedések komoly preventív segítséget nyújtanak
Washingtonban és környékén tavaly január óta tilos drónokat vagy repülőgépmodelleket reptetni. 2015 december 21-ével az Egyesült Államokban kötelezővé vált a drónok regisztrációja, használatuk csak ez után legális. A párizsi merényleteket követően és a Szentév december elejei kezdete óta Róma és a Vatikán légtere tiltott a drónok elől. Az elhárítással komoly kutatóintézetek és hadiipari cégek (pl. Lockheed Martin) foglalkoznak. Ugyanakkor még igen messze járunk a hatékony megoldástól, hiszen még a biztos detektálás-, a korai érzékelés technológiája sem áll rendelkezésre, nemhogy az időbeni (behatolás előtti) hatékony elhárítás technikája. A dróntámadások elleni védelem még nem megoldott és még egy darabig sajnos az is marad. Addig csak a szigorú korlátozások bevezetése jelenthet némi segítséget a kritikus infrastruktúra fenyegetettségének csökkentésében.