A repüléshez kapcsolódó kutatási-fejlesztési központtá válhat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának szolnoki Katonai Repülő Intézete a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (Ginop) keretében elnyert mintegy 755 millió forintnak köszönhetően.
Palik Mátyás intézetigazgató hétfőn Szolnokon, az egyetem rektori tanácsa kihelyezett ülésén elmondta: a teljes mértékben támogatott, a légiközlekedés biztonságával kapcsolatos területeket kutató projekt megvalósítása október 3-án indult. Célja, hogy megteremtse Magyarországon a repüléstudományhoz kapcsolódó komplex nemzetközi kutatások feltételét és tudományos eredményeket mutasson fel.
Az alezredes hozzátette: Magyarországon ezen a területen ilyen sokrétű megközelítésben még nem alakultak ki kutatócsoportok, a területet érintő fejlesztések is csupán szűk szegmensekben valósulnak meg.
A projekt három kutatási területet érint. Az egyik alprojekt keretében az egyes alternatív tüzelőanyag-fajták repülésben való alkalmazhatóságának elemzésével, az alkalmazási feltételek minél szélesebb körű feltárásával foglalkoznak a szakértők. A másik területen a repülés emberi tényezőire fektetik a hangsúlyt, a kutatás a pilóták mellett az egyre népszerűbb pilóta nélküli légi járművek (UAV) alkalmazóira is kiterjed. A szakértők a harmadik témakörben az UAV-k felhasználását biztonságossá, rugalmassá és így számos területen alkalmazhatóvá tevő repüléstámogató rendszer modelljét dolgozzák ki és készítik el – ismertette.
Palik elmondta: a pályázat keretén belül több mint kétszázmillió forintot tudnak fordítani eszközbeszerzésre.
Szólt arról, hogy a 2020 őszéig tartó projekt keretében a többi között elkészül egy időjárás-felderítő UAV-prototípus is, valamint a program népszerűsítése és a repülésbiztonsági tudatosság növelése érdekében országos középiskolai UAV-versenyt tartanak.
Kiemelte: a program megvalósításában az NKE kutatóin kívül több mint harminc más felsőoktatási és kutatóintézet kutató-fejlesztője vesz részt, de a hazai repülőipar területén tevékenykedő kis- és középvállalkozások (kkv) külső szakértői, valamint fiatal kutatók, doktoranduszok és egyetemi hallgatók is csatlakozhatnak a projekthez. Tervezik továbbá nemzetközi együttműködő partnerek bevonását is: spanyol, német, cseh, amerikai, orosz szakembergárdák vesznek részt a kutatásokban. Hozzátette: tervezik saját weblap üzemeltetését is.
Az ülésen elhangzott: a fejlesztés túlmutat az egyetemen, egyebek mellett Szolnok – mint régi katonaváros – érdekeit is szolgálja.
Csak hát repülő is kéne, de hát az a pár db ami van, az is időnként a Balti légteret védi. Ami meg itthon maradt, az arra jó, hogy felszólítsa a nem válaszoló nemzetközi járatokat, de ha egyszerre sokan nem válaszolnak, akkor mindegyiket nem tudjuk felszólítani, mert annyi gép nincs is. Ekkorka kis ország nem is tud fent tartani légierőt, mert a légierő nem 10-20 repülőről szól, ez így felesleges pénzkidobás. Ha lesz, de ne legyen! konfliktus helyzet, a hazai logisztika ismérvei alapján 10 perc alatt megsemmisül a „légierő”, utána úgy leszünk, mint a viccben, ököllel fenyegetjük a légtérsértőt, mint anno az Albánok.