A török és az amerikai vezetés először létesített hivatalos kapcsolatot kedden azóta, hogy január 20-án beiktatták hivatalába Joe Biden új amerikai elnököt. Ibrahim Kalin, a török államfő külpolitikai főtanácsadója és Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója mintegy egy órán át tartó telefonbeszélgetést folytatott egymással.
Az Anadolu török állami hírügynökség jelentése szerint Kalin és Sullivan a kétoldalú kapcsolatokon túl egyebek mellett a szíriai és a líbiai helyzetről, a Földközi-tenger keleti medencéjét érintő kérdésekről, Hegyi-Karabah ügyéről és a koronavírus-járványról is egyeztetett. A felek a beszélgetés során hangsúlyozták, hogy az elkövetkező időszakban a török-amerikai kapcsolatokat erősíteni kell, a párbeszéd csatornáit pedig minden témában aktívan kell használni a konstruktív együttműködés érdekében.
Kalin és Sullivan rámutatott: az olyan vitás kérdésekben, mint az észak-szíriai kurd fegyveres csoportok eltérő megítélése vagy Törökország védelmi ipari kapcsolata Oroszországgal, azért kell közös erőfeszítéseket tenni, hogy új szemléletű megoldás szülessen. A felek egyetértettek abban, hogy a két NATO-tagállamnak az új időszakban erős, fenntartható és konstruktív kapcsolati modellt kell kidolgoznia, a NATO szövetségét meg kell erősítenie, és olyan lépéseket kell tennie, amelyek hozzájárulnak a régió, valamint a világ békéjéhez és stabilitásához.
Törökország 2019-ben szerzett be Sz-400-as légvédelmi rendszert Oroszországtól. Az ügyletet Washington élesen bírálta, és válaszul kizárta a kis-ázsiai országot az F-35-ös harci repülőgép-fejlesztési programjából, felfüggesztette a vadászbombázók eladását is Ankarának, és a jövőre vonatkozóan szankciókat helyezett kilátásba. Az amerikai kormányzat amiatt aggódott, hogy az SZ-400-as ütegek a NATO-rendszerek szempontjából sebezhetőséget jelentenek majd. Törökország az amerikai állításokat nem tartotta megalapozottnak, és többször javasolta, hogy hozzanak létre műszaki munkacsoportot az ügy kivizsgálására.
Az Egyesült Államok december 14-én újabb szankciókkal sújtotta a török védelmi ipart az SZ-400-asok vásárlása miatt.
Hulusi Akar török védelmi miniszter január közepén felszólította az akkor még hivatalba lépésre váró amerikai vezetést, hogy vizsgálja felül a büntetőintézkedéseket. A tárcavezető egyúttal arra kérte a leendő washingtoni adminisztrációt, hogy folytasson az ügyben párbeszédet Törökországgal. Az amerikai szankciók között szerepelt, hogy tilos amerikai exportengedélyek kiadása a török fegyverzetek beszerzését intéző, Hadiipari Elnökség (SSB) nevű hivatal részére, valamint befagyasztották a török hivatal négy vezető tisztségviselőjének bankszámláit, továbbá vízumkorlátozásokkal is sújtották őket.
