Egyablakos rendszerben intézhetik a filmesek a közterület-foglalást, ha az Országgyűlés elfogadja a Kulturális és sajtóbizottság által a filmtörvényhez a héten benyújtott módosítást.
A javaslat szerint a jövőben a települési önkormányzat tulajdonában álló közterület filmforgatási célú használatát a budapesti, illetve megyei kormányhivataloknál kezdeményezhetik a filmes cégek, míg korábban több helyről kellett beszerezniük a különféle engedélyeket – mondta el az MTI-nek Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója.
„Az egyablakos rendszer lényege, hogy egy helyen lehet beadni valamennyi igényt, amelyekről öt munkanapon belül döntés születik” – hangsúlyozta a vezérigazgató, aki szerint így jelentősen felgyorsulhat a filmes területfoglalások intézése.
A filmes szakember kitért arra is, hogy a törvénymódosítás egy táblázatba foglalta össze a területfoglalásért fizetendő díjtételeket is, így a jövőben kiszámíthatóbbá válik egy-egy forgatás költsége. „Korábban nagyon eltérő díjszabások jellemezték a területet, előfordult, hogy egy-egy hasonló helyszínért a többszörösét kérték az ország egyik településén, mint a másikon” – jegyezte meg Havas Ágnes. Példaként a budapesti listát említette, itt a táblázatban olyan sorok szerepelnek, mint a világörökségi védettségű területek, a díszburkolatos, turisztikailag kiemelt fontosságú utcák vagy például a Nagykörúton belüli területek. „Például a budai Várban 2000 forintba kerül egy négyzetméter egy napra, de mondjuk egy megyei jogú város díszburkolatos vagy más turisztikailag kiemelt területe 500 forint/négyzetméter” – tette hozzá. A díjtáblázatban szerepelnek a technikai kiszolgálás vagy például a stáb parkolásának árai is.
A vezérigazgató kitért arra is, hogy a javasolt törvénymódosítás adja meg a felhatalmazást arra, hogy a filmalap letéti számlán gyűjthessen a társasági adókedvezményből származó és a filmgyártást támogató pénzeket. Havas Ágnes szerint ezzel a cégek szinte azonnal hozzájuthatnak a támogatási igazolásokhoz. „A filmalappal kötött támogatási szerződés szerint teljesített befizetés után a filmiroda igazolása birtokában vehetik igénybe a cégek az adókedvezményt. Eddig meg kellett várniuk, míg az adott produkció leforog, és elkészül az elszámolás és a filmiroda ellenőrzése” – tette hozzá.
A módosítások meghatározzák a filmes produkciók közvetett támogatására létrehozandó letéti számlán a filmalap által gyűjthető összeg felső határát is, 2012-re 3 milliárd, 2013-ra 7 milliárd forint értékben. A keretet a Nemzeti Filmirodával egyeztetve határozták meg az elmúlt évek tapasztalatai alapján. „A közvetett támogatásnak nem kizárólagos formája az új struktúra. Ha van olyan producer, akinek jó, már kialakult kapcsolata van olyan céggel, amelynek nagyobb társaságiadó-befizetési kötelezettsége van, továbbra is közvetlenül megállapodhat filmje közvetett támogatásáról” – hangsúlyozta Havas Ágnes.
Kitért arra is, hogy a filmalapnak „nem lesz semmilyen preferencia sorrendje” a letéti számláról utalt összegeket illetően. „A filmiroda a beérkezett kérelmek sorrendjében adja ki az igazolásokat az adott produkcióknak, amelyek azonnal kérhetik a filmalaptól az összeg átutalását” – fogalmazott a vezérigazgató.
A módosító javaslat részletesen szabályozza a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet szerepét is. „A MaNDA működése azért került a filmtörvénybe, mert az intézményhez tartozik a filmarchívum” – magyarázta a vezérigazgató. Kiemelte: a MaNDA kezelésében lévő nemzeti filmvagyont a filmalap értékesítheti a nemzetközi piacon a MaNDÁ-val kötött terjesztési szerződés alapján. „A terjesztési jogok tehát a filmalaphoz kerülnek, újdonság, hogy minden egyéb videóra vagy kisfilmre, amelyet egy adott állami intézmény készített, köthet megállapodást a filmalap. Például ha egy múzeum készíttet vagy őriz filmeket, azt a filmalapon keresztül lehet majd a javaslat szerint értékesíteni” – tette hozzá.
Havas Ágnes kiemelte, hogy a javaslat szerint a közvetett támogatásokra jogosultak lesznek a jövőben a számítógépes játékokhoz készített rövid animációs filmek is. „Ha egy videojátékhoz készül egy animációs rövidfilm, az nem különbözik attól, mintha televíziós célra készült volna. Ezzel egy már működő gyakorlat kerülhet törvénybe” – tette hozzá. Leszögezte, ez nem azt jelenti, hogy a filmalap videojátékok készítését finanszírozná a jövőben, ráadásul a filmalapnak nincs is köze a közvetett támogatásra jogosító igazolásokhoz. Megjegyezte, ezen kisfilmeket a filmiroda fogja besorolni, amihez át kell menniük a „kulturális teszten”, tehát nem minden kisfilm kaphat támogatást.
Forrás: MTI
