A Magyarországon először 2012-ben autópályák mentén megtalált, hazánkban nem őshonos muslica faj, a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) 2014-ben Nógrád és Borsod után Heves megyében is megjelent.
A faj nem szerepel az Európai Unió és így Magyarország karantén károsítói között sem, ennek ellenére fel kell készülni az ellene való védekezésre, mivel komoly károkat okozhat szőlő és gyümölcs kultúrákban. A Heves Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 2013 óta folyamatosan végez felderítést a megye több pontján, figyelve a károsító megjelenését az esetleges előfordulási helyeken, hűtőházak környékén és a különböző tápnövényeken.
A 2014-ben végzett felderítések kapcsán begyűjtött minták laboratóriumi feldolgozása befejeződött. A június végétől folyamatosan üzemeltetett csapdák először szeptember végén fogták a foltosszárnyú muslicát, a demjéni hűtőház közeléből harminc darab, egy füzesabonyi meggyültetvényből pedig 46 darab hím egyedet azonosítottak. A hűtőháznál október végén ismét 55, majd november elején újabb hat egyedet fogott a csapda. Az Eger melletti, még szüret előtt álló borszőlő ültetvénybe október 10-én helyezte ki egy újabb csapdát, itt tíz, majd 24 nap múlva öt, illetve hét hímet fogtak. A Nagyrédén, Atkáron és Gyöngyösön üzemeltetett csapdák anyagában nem volt jelen a kártevő.
Védekezési lehetőségek
Megelőzés: Szüreteljünk a lehető legkorábban és ne komposztáljuk a gyümölcsöket, mivel az a muslica átteleléséhez ideális körülményeket teremt. Az erjesztett gyümölcsöt borítsuk be tüll hálóval, hogy megakadályozzuk a legyek kirepülését.
Csapdázás: A rovar megjelenése és fertőzése jól jelezhető és nyomon követhető sárga ragacsos lappal és almaborecettel kiegészített csapdák kihelyezésével. A 0,5-0,7 l űrtartalmú, fedett palackok oldalába vájt 3-4 mm átmérőjű lyukakkal ellátott csapdák használata alkalmas a kártevő egyedszámának gyérítésére is.
A fertőzött gyümölcsök begyűjtése és megsemmisítése: Nagyon fontos a megtermett összes gyümölcs betakarítása és a fertőzött termések megsemmisítése talajba forgatással vagy a fentiek szerinti erjesztéssel. Súlyos fertőzéskor a teljes termésmennyiség megsemmisítésére is szükség lehet. A fertőzött gyümölcsöket nem szabad komposztálni.
Kémiai védekezés: A gyümölcsérés kezdetén kémiai módszerek javasoltak az adott kultúrában engedélyezett hatóanyag tartalmú készítményekkel: piretroidok (cipermetrin, deltametrin, lambda-cihalotrin), spinozad az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartásával. Ezek kijuttatásával 5-14 napig biztosítható a gyümölcsök megvédése e kártevőtől. Az eredményességhez azonban szükséges, hogy a termelők védekezése terjedjen ki nagyobb, összefüggő területre, mivel a károsító repülési aktivitása miatt egyetlen elhagyott magányos ültetvény vagy magánkert is fertőzési forrásul szolgál a fogékony növények számára.
