A Szövetségi Nyomozó Irodától (FBI) kér felvilágosítást a Donald Trump ellen indított nyomozás részleteiről Lindsey Graham republikánus szenátor, a szenátus igazságügyi bizottságának elnöke.
A Trump szoros szövetségeseként számon tartott szenátor a Fox televíziónak adott interjújában elmondta, megkérdezi az FBI igazgatóját arról, hogy valóban indítottak-e kémelhárítási vizsgálatot annak kiderítésére, hogy az elnök potenciális ügynök-e.
A szenátor leszögezte: ha ez a vizsgálat valóban megtörtént, arról a kongresszusnak tudnia kell. „Hogyan tehette ezt az FBI? Miféle fékek és ellensúlyok rendszere működik ott?” – fogalmazta meg aggályait Graham.
A The New York Times című lap szombatra virradóra számolt be internetes oldalán arról, hogy az FBI 2017 tavaszán nyomozást indított Donald Trump elnök ellen, mert azt vélelmezte, hogy orosz érdekeket szolgál. A lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt állította, hogy a vizsgálat – amelyet James Comey akkori FBI-igazgató májusi menesztése után indítottak – két szálon indult: az elhárítás azt vizsgálta, hogy Trump tudatosan vagy tudtán kívül dolgozott-e Moszkva javára, a bűnügyi nyomozás pedig azzal foglalkozott, hogy Comey menesztésével az elnök akadályozta-e az igazságszolgáltatást.
A lap állításaira a Fehér Ház szóvivőnője azonnal közleményben reagált, „abszurdnak” minősítve a leírtakat.
Trump még szombaton a Fox televízióban visszautasította az állításokat, egyúttal cáfolta a szintén szombaton, a The Washington Postban megjelent azon cikk tartalmát is, mely szerint ő vagy kormányzata tagjai visszatartanának információkat a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélésekről.
A The Washington Post arról írt, hogy nem állnak rendelkezésre részletes feljegyzések, még a titkosított dokumentumok között sem, amelyek a Trump és Putyin az utóbbi két évben, öt különböző helyen történt négyszemközti beszélgetéseit rögzítik. A lap szerint az is megtörtént, hogy a 2017-ben, a németországi Hamburgban Putyinnal tartott találkozója után Trump félrehívta a tolmácsnőt, és arra kérte, hogy az elhangzottakról ne tájékoztassa még az amerikai kormányzat tagjait sem.
A Fox televízió műsorvezetőnőjének kérdésére, hogy dolgozott-e, vagy dolgozik-e az oroszok javára, Trump így válaszolt: „ez a legsértőbb dolog, amit valaha is kérdeztek tőlem. Úgy gondolom, ez a legsértőbb cikk, amelyet valaha is megírtak, és ha átolvassa, meglátja, hogy lényegében abszolút semmit sem találtak”.
Eliot Engel, a képviselőház külügyi bizottságának demokrata párti elnöke vasárnap a közszolgálati rádiónak (NPR) azt mondta, hogy a bizottság megvizsgálja a Trump és Putyin közötti interakciókat. „A mi felelősségünk az, hogy az ország érdekében feltárjuk, mi is történt Trump és Putyin között” – fogalmazott Engel.
Adam Schiff, a képviselőház hírszerzési bizottságának elnöke vasárnap Twitter-fiókján jelentette be, hogy büntetés terhe mellett fogják beidézni a törvényhozók elé a hamburgi Trump-Putyin találkozó tolmácsnőjét.
Ted Cruz texasi republikánus párti szenátor vasárnap az NBC televízióban védelmébe vette Trumpot. A szenátor azt hangoztatta, hogy Trump keményvonalas politikát folytat Oroszországgal kapcsolatban. Trump elődje, a demokrata párti Barack Obama politikáját felidézve leszögezte: „ha objektívan összehasonlítjuk Trump Oroszország-politikáját Obama Oroszország politikájával, Obama elnök minden tekintetben sokkal megengedőbb, sokkal kevesebb volt Oroszországgal”. Cruz úgy vélekedett, hogy ez a kérdés „Washingtonon kívül nem foglalkoztat senkit”.
