Három hónap alatt – júliusban, augusztusban és szeptemberben – 417 elektronikus kereset érkezett a Fővárosi Törvényszékre, kétszer annyi, mint az azt megelőző három és fél évben összesen – mondta Madarasi Anna, a törvényszék szóvivője a bíróság sajtótájékoztatóján.
Felidézte: 2016. július 1-től a törvényben meghatározott esetekben és személyi körben kötelező a bírósággal való elektronikus kapcsolattartás, ezt megelőzően a cégeljárásokban, a civil szervezetek nyilvántartási ügyeiben volt lehetséges az elektronikus kommunikáció. Július 1-től a polgári, valamint a közigazgatási és munkaügyi perekben kötelezővé vált a jogi képviselővel eljáró felek, a gazdálkodó szervezetek, valamint a közigazgatási szervek számára az elektronikus kapcsolattartás a bírósággal. A személyesen eljáró természetes személyek számára ez továbbra is csak választható lehetőség maradt.
A bírósággal történő elektronikus kapcsolattartás jogszabályban meghatározott rend szerint működik, zárt adattovábbítási rendszeren alapul, az e-mailek a bírósági rendszerben nem minősülnek elektronikus kapcsolattartásnak.
Madarasi szerint július 1 előtt nagyon szkeptikus volt a közvélemény az elektronikus kapcsolattartás működőképességével kapcsolatban, a tapasztalatok azonban egyelőre nem igazolják ezeket a borúlátó előrejelzéseket.
Ismertette: szeptember 30-án a folyamatban lévő 2643 ügyből 319 e-akta volt. A Fővárosi Törvényszék valamennyi szervezeti egységébe 2016. július 1. és október 20. között összesen 14 319 elektronikus irat érkezett, 17 351 tértivevénnyel dolgoztak és 9029 iratot adtak ki. Összehasonlításképpen jelezte: az Országos Bírósági Hivatal adatai szerint a civilisztikai, vagyis a közigazgatási, munkaügyi, polgári, gazdasági peres eljárásokban országosan 2016-ban június 30-ig 6426, míg július 1. és október 24. között 41 679 elektronikus irat érkezett.
Az eddigi tapasztalatokat összesítve elmondta: üzemzavar esetén, ha a rendszer leállása meghaladja a négy órát, akkor azt a napot a határidők számításába nem lehet beszámítani. Az üzemzavarokról a bíróságok központi honlapján is közölnek információkat, a bírák pedig e-mailben is értesítést kapnak róla.
Madarasi jelezte, hogy az illetékfizetéssel kapcsolatban is merültek fel problémák. Hozzátette: egyes eljárásokban azért eltérő az illeték megfizetésének módja, mert más a jogszabályi háttér, más szabályok vonatkoznak a peres eljárásokra, a cégeljárásra, a civil szervezetek nyilvántartási eljárásaira, valamint a csőd- és felszámolási eljárásokra.
Kiemelte: a törvényszékek Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbevételi számlájára utalással csak az elektronikusan eljáró fél fizethet illetéket. Aki a papír alapú ügyintézést választja, az csak az egyéb ismert módokon fizetheti meg az eljárási illetéket.
Felhívta a figyelmet arra, a Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbevételi számlára utalásnál az eljáró bíróság nevét, a felek nevét, az ügy lajstromszámát vagy az elektronikus érkeztetési számot mindenképpen fel kell tüntetni a banki közlemény rovatban annak érdekében, hogy a befizetett tétel egyértelműen az ügyhöz rendelhető legyen. Viszonylag gyakran előfordul, hogy a legördülő menüből rosszul választják ki a felek, hogy melyik bíróságnak utalnak, ezért rossz helyre fizetik be az illetéket – mondta.
Az értesítésekről szólva a törvényszék szóvivője közölte: a rendszer azokat a beadványok beküldése után küldi ki, ezek azért fontosak, mert joghatások fűződhetnek hozzájuk. Az egyik legfontosabb értesítés a befogadás-visszaigazolás, amelyet nem a bíróság, hanem a központi rendszer küld a félnek arról, hogy a beadványát kézbesítésre befogadták. A következő lényeges értesítés az érkeztetési igazolás, amelyben az illetékfizetésről szóló tájékoztatás szerepel. Ez a két igazolás a nap minden szakában, akár munkaszüneti napon is érkezhet. Igazolást kap a fél arról is, hogy a címzett bíróság lajstromozta az iratot, ez munkanapokon, munkaidőben érkezik, a bíróság munkarendjéhez igazodóan.
Az ügyfél a beadványát a központi rendszerbe az ügyfélkapun, a perkapun vagy a hivatali kapun keresztül küldi be. Ez a rendszer egy sablonizálható adattartalmat ismer fel, ezért fontos az általánosított nyomtatvány sablonok használata a beadványok elkészítésekor. A gyakorlatban problémaként merült fel, hogy a nyomtatványokon kevés hely van, a rendszer azonban lehetővé teszi, hogy ahhoz dokumentumokat mellékletként csatoljanak.
Egyelőre még valamennyi beérkező iratot kinyomtatják. Madarasi példaként említette, hogy ha az egyik fél elektronikusan tart kapcsolatot, a másik pedig nem, akkor a bíróság a beadványokat kinyomtatja és így küldi meg a papír alapon eljáró fél részére, míg a papír alapon benyújtott iratokat digitalizálja és elektronikusan küldi meg az így eljáró félnek.
Az irat érkezésének időpontja az, amikor a központi rendszerbe feltöltik, ez történhet hivatali időn kívül is vagy hétvégén. A szóvivő szerint ez a határidők számítása szempontjából vethet fel kérdéseket, amelyeket a bírói gyakorlatnak kell majd megoldania.
Beszámolt arról is, hogy a nyáron voltak fennakadások az elektronikus tértivevényekkel kapcsolatban. Ez akkor generálódik, amikor a bíróságtól küldött iratot a fél az elektronikus tárhelyen átveszi. Az elektronikus tértivevények több változtatáson mentek át, így októberre az ezzel kapcsolatos kezdeti nehézségek megszűntek, a tértivevények tartalma az ügy iratainál megtekinthető és ki is nyomtatható.
Tóth Gabriella Terézia, a törvényszék bírája ismertette, az érdeklődők a www.birosag.hu oldalon ügycsoportokra bontva kaphatnak bővebb tájékoztatást az elektronikus eljárásokról.
