A magyarok 37 százaléka megszabadul régi mobilkészülékétől, amikor beszerzi az újat. A legtöbben beszámíttatják vagy elajándékozzák korábbi telefonjukat, de akadnak olyanok is, akik egyszerűen kidobják a szemétbe. Az adatokat azonban csak nagyon kevesen törlik megfelelően a régi készülékről.
Az Európa Tanács kezdeményezésére január 28-án van az adatvédelem napja, melynek alkalmából különböző szervezetek hívják fel a figyelmet az információszabadság problémás területeire. Az adattörléssel foglalkozó Blancco cég ennek kapcsán felmérte, hogy mi történik az újraértékesített okostelefonokon tárolt adatokkal hazánkban.
Az 1200 fő megkérdezésével lefolytatott, a 18‒59 éves korosztályra reprezentatív felmérés eredményeiből kiderült, hogy a felhasználók 37 százalékával fordult már elő, hogy az addig használt mobiltelefonját eladta (19 százalék), elajándékozta (16 százalék) vagy visszaadta munkáltatójának (2 százalék).
Azok közül, akik túladtak már legalább egy használt mobilon, a legtöbben névjegyeket (62 százalék), fényképeket (54 százalék) és sms-üzeneteket (51 százalék) tároltak a készüléken, mielőtt az máshoz került. Egyötödük naptárbejegyzéseket, egytizedük pedig e-maileket is őrzött rajta. A megkérdezettek egyharmada nyilatkozott úgy, hogy semmilyen adatot nem tárolt korábbi készülékén, de ez a szám valószínűleg azért is ilyen magas, mert sokan a névjegyeket és üzeneteket, szinkronizált postafiókot nem tekintik a telefonon tárolt adatnak.
Azok, akik túladtak már egy mobilon, az adatokat általában egyesével törölték. Ez a leggyakoribb módja a készülék „letakarításának” kortól és nemtől függetlenül. A felhasználók egyharmada alkalmazta a készülék gyári visszaállítását, ez a második leggyakoribb módszer, különösen a 30 éven aluliak körében. Ennek kapcsán a Blancco szakértője arra hívja fel a figyelmet, hogy a legelterjedtebb Android operációs rendszer esetében a gyári visszaállítás ellenére is könnyen vissza lehet hozni az adatokat, mind a készülék belső memóriájából, mind pedig a memóriakártyáról. Éppen ezért a vállalatok és az állami szervezetek számára elengedhetetlen, hogy megbízható és jegyzőkönyvezett módszerekkel semmisítsék meg a telefonokon az adatokat, mielőtt lecserélik flottájukat. A magánfelhasználók számára az ilyen módszerek közvetlenül csak nehezen elérhetőek, számukra a Blancco azt tanácsolja, hogy olyan helyen számíttassák be használt telefonjukat, ahol igazolást kapnak arról, hogy a készülék fertőtlenítése megfelelően megtörtént.
A legrosszabb azonban, ha valaki semmit nem tesz a készüléken tárolt adatokkal, mielőtt eladja vagy elajándékozza korábbi okostelefonját. A felhasználók hat százaléka mégis így szabadul meg készülékétől, és ez az arány hasonlóan magas minden korcsoportban, nemtől és iskolai végzettségtől függetlenül.
Ennél sokkal jobb döntés, ha a régi készüléket inkább megtartjuk. Ezt a felhasználók több mint fele (53 százalék) választotta már. Ahogyan azonban a telefonok értéke növekszik, egyre valószínűbb, hogy a használt eszközt még viszonylag jó pénzért lehet értékesíteni, és így jelentősebb problémává válik az adatok törlése is.
A Blancco arra is felhívja a figyelmet, hogy mindez nem csupán az egyes felhasználók és a családi fotók szintjén értelmezhető. A Bernstein intézet szerint 2018-ra éves szinten 257 millió darabra nő az újraértékesítésre kerülő használt mobiltelefonok száma a világon, és ezek jelentős része a nyugati országok felől vándorol majd a kevésbé fejlett piacok felé. Ez azt jelenti, hogy nemzeti, illetve európai szinten is érzékelhetővé válik az adatvándorlás kockázata, ami ellen csak úgy lehet védekezni, ha a pc-k felvásárlásához hasonlóan az államok jogszabályban kötelezik a használt mobilokkal foglalkozó kereskedőket arra, hogy az újraértékesítés előtt megbízható és auditálható módon fertőtlenítsék a készülékeket.
