Az emberi szervezetben szerencsétlen körülmények között már százvoltos feszültségű áramütés is komoly, akár halálos működészavart okozhat – mondta Gőbl Gábor mentőorvos az MTI-nek a Dabroncon történt, halálos kimenetelű munkabaleset apropóján.
Közlése szerint a „működészavaron” (szívritmuszavar, légzésmegállás) egyszerűbb segíteni, ha a sérült időben szakszerű ellátást kap. A szövetek fizikai sérülései viszont végleges, sok esetben halálos károsodásokhoz vezetnek.
A Veszprém megyei Dabroncon szerdán két ember meghalt, négyen pedig megsérültek, amikor munkavégzés közben áramütés érte őket. A településen épülő ipari csarnok építkezésén egy fémvázas festőállványt akartak az épület homlokzata elé tolni, ám az hozzáért a fölötte csaknem nyolcméteres magasságban húzódó, 20 ezer voltos vezetékhez.
Gőbl Gábor az MTI-nek elmondta: ha a testen 100 voltos feszültség megy keresztül, az szerencsétlen körülmények között már komoly zavarokat okozhat az életműködésekben. Így a háztartásokban használt 220-230 volt már a „kifejezetten veszélyes tartományba esik” – tette hozzá.
Mint ismertette, az áramerősséget tekintve a váltóáramnál egy milliamperes áramerősség esetén bizsergés érezhető, néhány milliamper már fájdalmat is okozhat, 10-15 milliamper pedig (izomgörcsöt okozva) lehetetlenné teheti a feszültségforrás elengedését. Kar-láb irányban keresztülhaladó száz milliamperes áramütés a szívben már kamraremegést, kamrafibrillációt okozhat. Minél hosszabb ideig tart az áramhatás, annál súlyosabb lehet a károsodás.
A szakember kifejtette: az áramütés hatásai két csoportba sorolhatók. Az egyik, amikor az áramütés az elektromosan ingerlékeny szövetekben, az izomzatban, a szívizomzatban és az idegrendszerben „csak” működészavart okoz. Szívritmuszavar, kamrafibrilláció léphet fel, ami keringésmegállást, míg a légzőizmokat, illetve az agyat érintő áramütés légzésmegállást okozhat. Az áramkörből való kiszabadítás után, amennyiben az szükséges, az azonnal megkezdett újraélesztés, időben történő szakszerű orvosi ellátás esélyt ad a túlélésre.
Az áramütés hatásainak másik nagy csoportja fizikai: ilyenkor az áram energiahatása – elsősorban hőhatása – károsítja a szöveteket. A belső szerveket érintő károsodás mértékét a helyszíni ellátás során általában nem lehet megítélni, de az még kórházban sem feltétlenül deríthető ki azonnal. A sérült kilátásai annak függvényében romlanak, hogy a szövetek károsodása mekkora területet, illetve milyen szervet érint. Kiterjedt izomkárosodás esetén például gyakori szövődmény, hogy az izomban lévő festékanyag (mioglobin) felszabadul, ez pedig vesekárosodást okozhat. A fizikai károsodással járó sérülésekbe rögtön, vagy napok, hetek múlva belehalhat az áldozat – közölte Gőbl Gábor.
A mentőorvos szerint kellő elővigyázattal és a munkavédelmi szabályok betartásával az elektromos áram okozta balesetek több mint kilencven százaléka egyszerű módon elkerülhető lenne. Gőbl Gábor úgy véli, sokkal szélesebb körben kellene felhívni a figyelmet az elektromos áram veszélyeire, és arra, hogyan lehet a veszélyeket elkerülni.
Forrás: MTI
