Olajat öntenek a tűzre, akik Azerbajdzsán vagy Örményország lehetséges katonai támogatását ígérik, ahelyett, hogy a Hegyi-Karabah miatt szemben álló feleket inkább a békés rendezéshez való visszatérésről győznék meg – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
„Felszólítunk minden országot, különösen az olyan partnerországokat, mint Törökország, tegyenek meg mindent a felek meggyőzése érdekében, hogy szüntessék be a harci tevékenységet, és térjenek vissza ennek az idült konfliktusnak a békés, politikai és diplomáciai eszközökkel való rendezéséhez” – mondta Peszkov.
Közölte, hogy Moszkva különböző szinten folyamatos kapcsolatban áll Jerevánnal, Bakuval és Ankarával. Mint mondta, Oroszország az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezeten (EBESZ) belüli partnereivel közösen kíván fellépni a rendezés ügyében.
A szóvivő szerint az EBESZ-nek a karabahi konfliktus rendezésén dolgozó minszki csoportja társelnökeinek felelősségteljes, a kalandorságtól mentes álláspontra kell helyezkedniük, „mert csak ez nyújthat lehetőséget Moszkva számára, hogy valóban hatékonyan ajánlja fel közvetítői szerepét”.
A csoport társelnökei Oroszország mellett az Egyesült Államok és Franciaország.
Viktor Bijagov, Örményország állandó képviselője a moszkvai székhelyű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezeténél (ODKB) az állandó tanács keddi ülésén kijelentette: „A konfliktus földrajzi kiterjedése közvetlen fenyegetést hozhat létre Örményország biztonsága, területi épsége és szuverenitása számára”.
„Ebben az esetben működésbe hozzuk a külső agresszió elleni fellépéshez szükséges katonai és politikai mechanizmusokat” – idézte a jereváni diplomáciai tárca Bijagov felszólalását.
Peszkov azt mondta, hogy Putyin és Szooronbaj Zseenbekov kirgiz elnök hétfői, Szocsiban lezajlott tárgyalásainak nem volt tárgya az Örményországnak az ODKB-n keresztül történő segítségnyújtás.
A katonai szövetségnek Oroszország, Fehéroroszország, Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán a tagja.
Polad Bülbüloglu, Azerbajdzsán moszkvai nagykövete a Komszomolszkaja Pravda című napilapnak nyilatkozva kijelentette, hogy nem folynak béketárgyalások Hegyi-Karabah ügyében. Elmondta, hogy Baku szempontjából jelenleg nem háború, hanem a „megszállt területek felszabadítása” zajlik, mert Örményoroszág Azerbajdzsán területének egyötödét tartja elfoglalva.
A misszióvezető kijelentette, hogy Baku azzal a feltétellel állítja le a támadást, ha az örmény csapatokat „maradéktalanul és feltétel nélkül” kivonják Hegyi-Karabahból. A távozás kényszere szerinte nem vonatkozik a békés lakosságra.
A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 február óta ismét nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háború eredményeként szakadt el, amelyben 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre.
A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik.
A békés rendezésről 1992 óta folynak tárgyalások az EBESZ minszki csoportjában.
