Szergej Lavrov orosz külügyminiszter telefonon megerősítette örmény és azeri hivatali partnerének, hogy kész Moszkvát a hegyi-karabahi konfliktus rendezését szolgáló tárgyalások helyszínéül felajánlani, és egyebek között háromoldalú találkozót tartani velük – közölte az orosz külügyminisztérium.
A tárca tájékoztatása szerint Lavrov hangsúlyozta, hogy Oroszország mind nemzeti minőségében, mind pedig az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportjának társelnökeként kész közvetítői erőfeszítéseket tenni a hegyi-karabahi konfliktus politikai és diplomáciai eszközökkel való rendezése érdekében.
Az EBESZ-nek a karabahi konfliktus rendezésén 1992 óta dolgozó minszki csoportjában Oroszország mellett az Egyesült Államok és Franciaország is társelnökök. Az orosz diplomácia vezetője azonnali tűzszünetet sürgetett a szemben álló felektől Hegyi-Karabahban, valamint azt, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, továbbá tartózkodjanak a provokatív és harcias retorikától. Egyben kifejezte mély aggodalmát a folytatódó nagyszabású hadművelet miatt.
Lavrov a nap folyamán telefonon tárgyalt Josep Borrellel, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével is. A két vezető diplomata hangsúlyozta a teljes tűzszünet fontosságát, és maximális önmérsékletre szólította fel a szemben álló feleket.
Az unió részéről kezdeményezett eszmecsere során Lavrov és Borrell támogatásáról biztosította a minszki csoport társelnökeinek szeptember 27-i felhívását, amelyben a további eszkaláció leállítását kérték a konfliktus részeseitől. Kitértek rá, hogy mind az ENSZ Biztonsági Tanácsának, mind az EBESZ állandó tanácsának keddi tanácskozásán hangsúlyt kapott a minszki csoport társelnökeinek központi szerepe a hegyi-karabahi rendezési folyamatban .
Az orosz külügyminisztérium szerda este írott állásfoglásban fejezte aggodalmát ki azon értesülések miatt, amelyek szerint külföldi fegyvereseket dobtak át Szíriából és Líbiából a hegyi-karabahi konfliktusövezetbe. A tárca szerint ez nemcsak a konfliktus övezetében vezet a feszültség növekedéséhez, de hosszú távú fenyegetést is jelent a térség valamennyi országa számára.
„Felhívjuk az érdekelt államok vezetését, hogy tegyenek hathatós intézkedéseket annak érdekében, hogy megakadályozzák a külföldi terroristáknak és zsoldosoknak a konfliktusban való felhasználását, és hogy haladéktalanul kivonják őket a régióból” – áll a dokumentumban.
Jereván és Baku a konfliktus vasárnapi újabb kiéleződése nyomán egyaránt azzal vádolta egymást, hogy közel-keleti fegyvereseket vetettek be a hegyi-karabahi harcokban.
