Hunóriában rendeződni látszik a helyzet, a katasztrófa sújtotta országban a HUNOR alegységei egyre-másra oldják meg a számukra kijelölt feladatokat – a hivatásos mentőszervezet harmadik váltásának tagjai péntekről szombatra virradó éjszaka is folyamatosan dolgoztak a különféle kárhelyeken. A nemzeti gyakorlatot október tizennyolcadikán tekintette meg az országos katasztrófavédelmi főigazgató.
Bakondi György tű. altábornagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője először a HUNOR táborba érkezett meg. Itt a helyszíni műveleti és koordinációs központ és a műveleti bázison (OSOCC) Jackovics Péter tű. ezredes, a HUNOR parancsnoka tájékoztatta a főigazgatót egyebek mellett az OSOCC működéséről, feladatairól, arról, hogy hány kárhelyen és milyen helyzeteket oldanak meg a csapat tagjai. Bakondi üdvözölte a román és a bulgár csapatok vezetőit és kijelentette, amellett, hogy szívesen látják őket a magyar gyakorlaton, ha meghívást kap, a magyar csapat is örömmel vesz részt a náluk rendezendő tréningeken.
A gyakorlat a Magyar Honvédség jelentős részvételével zajlik, ahogy dr. Tokovitz József mérnök dandártábornok, a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatalának főigazgatója fogalmazott, jó példája a két testület közötti együttműködésnek. Endrődi István tű. ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetének tanszékvezetője, egyben a Magyar Polgári Védelmi Szövetség elnöke a főigazgatónak elmondta, harmincöt másodéves hallgató vesz részt a gyakorlaton, nemcsak elméleti ismereteket szereznek, hanem kiveszik a részüket a gyakorlati tennivalókból is.
Mint mondta, az előző este a helyszínre látogattak az Európai Önkéntes Polgári Védelmi Szervezetek Fóruma negyedik ülésének résztvevői, a szakemberek elégedettek voltak a látottakkal. A tájékozódást követően az országos katasztrófavédelmi főigazgató megszemlélte a műveleti bázist, elbeszélgetett az éppen a táborban lévő hunorosokkal, majd sajtótájékoztató keretében informálta a gyakorlatról a média képviselőit.
Bakondi újságírók előtt kijelentette, a mostani nemzeti gyakorlat jelentős állomás a katasztrófavédelmi beavatkozó erők felkészítésében, a HUNOR új generációjának próbatétele. Az altábornagy emlékeztetett arra, a hivatásos magyar mentőcsapat két évvel ezelőtt szerezte meg az ENSZ INSARAG irányelvek szerinti nehéz kategóriájú városi kutató-mentő minősítést, ilyen minősítésű mentőszervezetből összesen tizenhárom van a világon. A főigazgató elmondta, ahhoz, hogy ezt az eredményt a hazai egység elérhesse, komoly szervezeti, személyi, technikai, módszertani, eljárásbeli feltételeknek kellett megfelelnie. A legutoljára felkészített, most gyakorló generációval már kétszáztíz fős, teljesen felszerelt csapattá vált a HUNOR. Bakondi emlékeztetett arra, hogy ENSZ INSARAG minősítése alapján a csapattal szemben elvárás, hogy két kárhelyszínen, tíz napon át folyamatosan tudjon dolgozni úgy, hogy közben önellátásra rendezkedik be.
A mostani gyakorlat egyik célja, tette hozzá a főigazgató, hogy a hazai közvélemény és a nemzetközi partnerek is lássák, hogy Magyarország képes a nemzetközi követelményeket teljesíteni, bárhol, bármikor garantálni tudja a lakosság biztonságát. A HUNOR már több alkalommal is bizonyította létjogosultságát, hiszen nemcsak nemzetközi és hazai gyakorlatokon, hanem éles helyzetekben is helytállt. Így például rögtön megalakulása után a mentőszervezet tagjai tanulmányúton vettek részt az olaszországi, földrengés sújtotta Emilia-Romagna tartományban, a búváregysége pedig a tragikusan elsüllyedt Costa Concordia utasszállító hajónál hajthatott végre merülési gyakorlatot, de 2013-ban jártak Velencében is, ahol brit és észt mentőcsapatokkal közösen gyakorlatoztak.
Idehaza a HUNOR a 2013 márciusában kialakult rendkívüli hóhelyzetnél bizonyított, amikor Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az áramellátást kellett visszaállítani. A tavalyi történelmi méretű dunai árvíznél a mentőszervezet nyolc műveleti napon át dolgozott a gáton. Ugyancsak tavaly Budapesten, a Tímár utcában felrobbant lakóépületnél dolgoztak, ott feladatuk a robbanás következményeinek felszámolása és a romok alatt lévő áldozatok felkutatása volt a dolguk. Az idén pedig, mondta a tábornok, több alkalommal is árvízi feladatot kaptak, legutoljára szeptemberben a Mura, Dráva áradásakor a víz felől ellenőrizték a gátak állapotát.
A tájékoztató végeztével az újságíróknak lehetőségük nyílt megtekinteni a HUNOR táborát, majd mindenki átvonult a tréning helyszínére, ahol Tóth Ferenc tű. dandártábornok, gyakorlatvezető, illetve Jackovics kíséretében több kárhelyszínen is megnézték az ott zajló munkát.
A HUNOR parancsnoka elmondta, a tréning ideje alatt több alkalommal is szituációs gyakorlatot tartottak. Az első napon, vagyis csütörtökön felállították a fogadóközpontot, amelynek „vezetői” átvették a beérkező csapatoktól a képességeiket tartalmazó listát, regisztrálták őket, kijelölték az OSOCC helyét, tájékoztatást adtak a csapatoknak a térség biztonsági helyzetéről.
A következő napon a helyi veszélyhelyzet-kezelési hatóság (LEMA) képviselője egyeztetett az OSOCC képviselőivel, ismertette a kialakult helyzetet és az éppen aktuális állapotot, elmondta a csapatokkal kapcsolatos igényeit, üzemanyag és szállítási kapacitás biztosítására tett ígéretet, jóváhagyta a segélyszállítmányokat, felajánlásokat. Az egyik kárhelyen megjelent a település polgármestere, akinek tanárnő felesége egy balesetet szenvedett iskolabuszon ült. A polgármester a mentés sebességét kritizálta.
A szerepjátékokból szombatra is jutott, ekkor például a kárhely parancsnoka, a helyi tűzoltóparancsnok okozott némi gondot, akinek nem volt elég embere a feladatokhoz, túlterhelt, ugyanakkor zavart is volt, mert a családja szintén veszélyben van, de nem hagyhatja el a posztját. De volt olyan helyzet is, amikor a helyi kórház vezetője járt az OSOCC-nál, hogy jelentse a járvány kialakulásának veszélyét, azt, hogy nincs elég orvos, gyógyszer, eszköz, nem érkezik utánpótlás, nincs hova tenni a halottakat, a műtő pedig az áramellátás akadozása miatt nem üzemel.
A generátort sem tudják használni, mert nincs üzemanyag. Egy újabb szituációban a helyszíni műveleti és koordinációs központ képviselőinek azt kell megértetniük a LEMA tagjaival, hogy miért nem tudnak több mint ezer ember számára azonnal veszélyhelyzeti befogadóhelyet építeni.
A gyakorlaton a HUNOR-on kívül nemcsak a két külföldi csapat és az egyetemisták dolgoztak, a feladatok elvégzéséből kivette részét a Magyar Vöröskereszt Központi Rendeltetésű Mentőszervezete is. Ahogy Sáfár Brigitta, a szervezet országos katasztrófavédelmi szakmai vezetője elmondta, az önkéntesekből álló team tagjai nem ismeretlenek a hivatásos katasztrófavédelem számára, hiszen egy-egy jól ismert mentőszervezetben is dolgoznak, ugyanakkor négy megyében a megyei vöröskeresztes alapszervezet tagjai.
A csapat egy héttel korábban vett részt egy háromnapos, hét ország bevonásával szervezett árvízvédelmi gyakorlaton Szentendrén, ahol a Nemzetközi Vöröskereszt szakértői előtt bizonyították, hogy képesek helytállni árvízi helyzetben. Ezzel a gyakorlattal megnyílt a lehetőség a mentőszervezet számra, hogy a Vöröskereszt színeiben nemzetközi bevetéseken vegyen részt.
A Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület szakemberei a gyakorlat ideje alatt élőképet biztosítottak az irányító törzs, a gyakorlat vezetése részére – mobiltelefóniát alkalmazó kamera és drón segítségével mutatták meg az egyes kárhelyszíneken zajló munkát, annak főbb mozzanatait. Ez egyebek mellett az értékelésnél is segítette a vezetők munkáját.
