A világon először a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tudósai fényképezték a kannabisz agyi hatását: a rekreációs, tehát nem orvosi célú kannabiszfogyasztás hetekre elhangolja az agyat – olvasható az MTI-nek eljuttatott közleményben.
A „füves cigaretta” drámaian csökkenti az agy finomszabályozását biztosító molekulák mennyiségét. A kutatókat sokkolta, ahogyan a kannabisz aktív hatóanyaga, a THC (tetrahidrokannabodol) valósággal lesöpörte a kulcsfontosságú fehérjéket az idegvégződésekről – írták az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (KOKI) tudósai a Nature Neuroscience rangos idegtudományi szaklapban közzétett tanulmányukban.
Az utóbbi években kiderült, hogy az úgynevezett endokannabinoid jelmolekulák – amelyek hatásukban a THC-hoz hasonlítanak – kulcsfontosságúak az idegsejtek közötti kétirányú kommunikációban.
Katona István és kollégái az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének Lendület Molekuláris Neurobiológiai Kutatócsoportjában kimutatták, hogy a rekreációs célú kannabiszfogyasztás, vagyis a füves cigaretta durván beavatkozhat az idegsejtek „beszélgetésének” finomszabályozásába.
A kutatók minden korábbinál részletesebb mikroszkópos felvételein látható, hogy hat napig tartó THC-kezelés hatására drámai módon, mintegy 85 százalékkal csökkent az endokannabinoid molekulákat fogadó „antennák” (CB1 receptorok) száma az idegsejtek kapcsolódását biztosító helyeken, vagyis a szinapszisokban.
A receptorok száma meglepően lassan áll vissza. A hatnapos, élvezeti szintű, vagyis milliliterenként száz nanogrammos mennyiséggel való kezelés után 11 napnak kellett eltelnie az 50 százalékos javulásig, de a teljes helyreállás hat hetet vett igénybe. A kutatók ezt a legnépszerűbb európai fesztiválok hosszára tekintettel rockfesztivál-paradigmának nevezik.
Katona István az MTA portáljának elmondta: az amerikai Egészségtudományi Kutatóintézet (National Institute of Health) munkájának köszönhetően néhány éve ismert, hogy a tartósan nagy THC-koncentrációjú füvet szívó emberekben tapasztalható káros mellékhatások, például a tanulási képességek romlása mögött a CB1 receptorok szintjének általános csökkenése áll.
Az új mikroszkópos módszerek nélkül azonban eddig nem volt lehetőség arra, hogy kiderítsék, pontosan honnan tűnnek el a receptorok, azaz melyik idegsejtekről és az idegsejtek melyik részéről. Azt sem tudták, mennyi receptor tűnik el.
Ezek az információk segítenek megérteni, mely élettani folyamatok károsodhatnak a krónikus marihuána-fogyasztókban, és milyen jelenségekre kell az orvosoknak felkészülniük, hogy az egyre nagyobb mennyiségű THC-t tartalmazó kannabiszszármazékok terjedésével párhuzamosan egyre gyakrabban kórházba kerülő pácienseket kezelni tudják.
A kutató szerint őket és külföldi kollégáikat is sokkolta, hogy molekuláris szinten ilyen erőteljes hatást találtak. Úgy vélte, az egyre terjedő legalizáció során, amely a szabályozás lehetőségével talán kordában tud tartani egyes negatív folyamatokat, komolyan kellene venniük a döntéshozóknak, hogy milyen THC-tartalommal engedélyezik a kannabiszszármazékok használatát.
A kannabisz több ezer éves gyógynövény, számos betegség, többek közt a multiplex szklerózis esetén néhány országban kis dózisban már engedélyezik a terápiás célú THC-fogyasztást. Katona és kutatócsoportja ezért megvizsgálta a tízszeres hígítású, azaz terápiás, milliliterenként 10 nanogrammos koncentráció hatását is. Ebben az esetben a receptorok száma csak 16 százalékkal csökkent, ami összhangban áll azzal a megfigyeléssel, hogy ekkora adagban a kannabiszfogyasztásnak általában nincsenek pszichotikus mellékhatásai.
Dööö? 🙂