Ismét incidensek törtek ki Párizsban a nemzetbiztonsági törvény vitatott passzusa és általában a szociális és szabadságjogok csorbítása elleni újabb tüntetésen. Országszerte mintegy száz városban tiltakoztak szombaton, egy nappal azután, hogy Emmanuel Macron államfő visszautasította, hogy az erőszak rendszerszintű a francia rendőrségen belül.
A belügyminisztérium adatai szerint országszerte 52 ezren vonultak utcára, közülük 5 ezren Párizsban. Ez jóval kevesebb mint egy héttel ezelőtt, amikor is hetven francia nagyvárosban a belügyminisztérium szerint több mint százezren, a szervezők szerint félmillióan tüntettek, közülük 46 ezren Párizsban. A fővárosban a menet éléhez csatlakozó csaknem ötszáz anarchista rendbontó – a franciaországi tüntetéseken már megszokott menetrenddel ellentétben – ezúttal nem a felvonulás végi oszlatáskor kereste az összetűzést a rendőrökkel, hanem már a megmozdulás elején, amelyet nagy erőkkel biztosított a rendőrség.
A főváros északkeleti részén, a Gambetta sugárúton több kirakatot megrongáltak, betörtek egy szupermarketbe, egy ingatlanügynökségbe és egy bankba, gépkocsikat gyújtottak fel, megakadályozva ezzel azt, hogy több ezer tüntető végig tudjon menni a felvonulás kijelölt útvonalán a Köztársaság térig.
„Mindenki utálja a rendőrséget”, „anti, anti, antikapitalisták” felkiáltással az úgynevezett black blocs csoportok barikádokat is emeltek és utcakövekkel megdobálták a rendőröket, akik könnygázzal válaszoltak.
A rendőrség délután 6 óráig 30 embert állított elő.
„A rendbontók szétverik a köztársaságot” – fogalmazott Gérald Darmanin belügyminiszter a Twitteren, és támogatásáról biztosította a rendőröket és a csendőröket, „akiket újból nagyon erőszakosan megtámadtak”.
Szinte minden francia nagyvárosban ismét utcára vonultak a törvény ellen tiltakozók, de több helyen, Bordeaux-ban, Montpellier-ben, Lyonban is betiltotta a prefektúra a megmozdulásokat a belvárosokban, a rendbontásokról tartva. Összecsapások voltak a nyugati Nantes-ban is, ahol a háromezer fős tüntetésen két rendőr megsérült egy Molotov-koktéltól.
Az országos megmozdulást eredetileg a szakszervezetek hirdették meg hagyományosan december első szombatján a létbizonytalanság növekedése elleni tiltakozásul. A felvonuláshoz azonban csatlakoztak a rendőri erőszakot és a nemzetbiztonsági törvény módosítását több hete bíráló jogvédő szervezetek is. Ez utóbbiak már múlt szombaton is tömegeket vittek az utcára. Párizsban a felvonulást múlt szombaton is anarchista rendbontók próbálták megzavarni, az összecsapásokban 98 rendőr megsérült.
A múlt hétvégi tiltakozássorozat után a francia kormánytöbbség jelezte, hogy átírja és újabb parlamenti vitára bocsátja a nemzetbiztonsági törvénytervezet azon cikkelyét, amely szabályozza a rendőrség tagjairól munkájuk elvégzése közben készült képek és felvételek közzétételét.
A kormány álláspontja szerint az intézkedéssel a rendőröket szeretnék védeni a közösségi oldalakon szervezett gyűlöletkeltő felhívásokkal szemben, amelyekre elsősorban a tavalyi sárgamellényes tüntetések idején voltak példák. Jóllehet a szabályozás kimondja, hogy csak a rosszhiszemű közzététel büntetendő, a bírálók szerint a módosítás korlátozza a médiaszabadságot és az esetleges rendőri túlkapásokról szóló tájékoztatásokat.
Ez utóbbira volt példa a tíz nappal ezelőtt az a nagy visszhangot kiváltó felvétel, amelyen Michel Zecler fekete bőrű zenei producert a stúdiójának bejáratánál rugdossák és ütlegelnek rendőrök. Ellenük a stúdió térfigyelő kameráinak felvétele alapján hatósági személy által elkövetett szándékos erőszak és a rendőrségi jegyzőkönyv meghamisításának gyanújával indított vizsgálatot hétfőn az ügyészség.
Emmanuel Macron visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a kormányzati intézkedések miatt csökkennek a szabadságjogok Franciaországban.
„Nem hagyom azt állítani, hogy csökkennek a szabadságjogok Franciaországban” – mondta pénteken az elnök az elsősorban a fiataloknak szóló Brut internetes portálon élőben sugárzott interjúban. Szerinte Franciaországot karikatúraszerűen festik le a mostani vita kapcsán.
Az államfő ugyanakkor elismerte, hogy létezik rendőri erőszak, amelyet egyértelműen elítélt. De elítélte azt is, hogy a rendőri erőszak „jelszóvá vált olyan emberek számára, akiknek politikai szándékaik vannak”. Kiemelte, hogy a rendőrök elleni erőszakot is el kell ítélni, amelynek elkövetői „teljesen elvadult emberek”.
A rendőri szakszervezetek szombaton felháborodásuknak adtak amiatt hangot, hogy Macron jelezte, januárban az állam elindít egy internetes oldalt, amelyen bárki bejelentheti, ha bármilyen diszkriminációt tapasztal. Az elnök szerint ugyanis „tény, ha valakinek nem fehér a bőre, sokkal többet igazoltatják, problémás tényezőként azonosítják, és ez tarthatatlan”. Rendőri szakszervezetek arra kérték kollégáikat, hogy tiltakozásul ezentúl senkit ne igazoltassanak.
