A K&H Bank az információ- és internetes biztonság növelése édekében új programot indít K&H e-dukáció néven, amely egyebek mellett ahhoz nyújt gyakorlati segítséget, hogy az ügyfelek felismerjék az adathalász kísérleteket, illetve gondoskodjanak a megfelelő jelszóhasználatról, vírusvédelemről.
A különböző digitális eszközök védelmében nagy különbségek vannak: míg a laptopokat, asztali számítógépeket a többség ellátja vírusvédelemmel, az okostelefonokkal már nem bánnak ilyen jól – derül ki a K&H információbiztonsági kutatásából. Bár a felnőtt internetezők kilencven százalékának van okostelefonja, ennek a védelmére figyelnek a megkérdezettek a legkevésbé. Mindössze 19 százalék takarja le a telefon kameráját. Minden harmadik magyar nem tudja mit jelent a kétfaktoros azonosítás és csak 35 százalék használta valaha.
A K&H fenntarthatósági stratégiájának kiemelt területe a pénzügyi ismeretterjesztés. A bank új programja, a K&H e-dukáció ehhez nyújt gyakorlati segítséget, többek között az adathalász kísérletek felismeréséről, jelszóhasználatról, vírusvédelemről. A program célja, hogy a digitalizáció előretörésével megjelenő veszélyekre mindenki fel tudjon készülni.
„A digitalizáció kényelmesebbé, egyszerűbbé, gyorsabbá teszi számos tevékenységünket, azonban az online tér számos veszélyt is rejthet, ha nem vagyunk elég elővigyázatosak, elég csak az adathalász kísérletekre vagy hackertámadásokra gondolnunk. A rohamos technológiai fejlődés mellett elengedhetetlen, hogy figyeljünk eszközeink és főként adataink biztonságára” – hívta fel a figyelmet Patonai István, a K&H informatikai vezetője.
K&H társadalmi felelősségvállalási stratégiájában kiemelt szerepet kap a pénzügyi ismeretterjesztés, a pénzügyi kultúra fejlesztése, ebben pedig a digitalizáció jelentős változásokat hozott. Már ma is számos mindennapos dolog intézhető az interneten, ezért is lényeges tisztázni a veszélyeket és védekezni az internetes támadásokkal, csalási kísérletekkel szemben.
„Fontos, hogy az online térben nemcsak a pénzügyek intézésekor, de például internetezés vagy facebookozás közben is biztonságosan mozogjunk. Azt látjuk, hogy egyre többen tudnak a veszélyekről, de kevesebben vannak, akik lépéseket is tesznek a biztonságuk érdekében. Ma már nem elég vigyázni arra, hogy a táskánkban lévő pénztárcát, lakáskulcsot és telefont ne lopják lopják, hanem a kibertérben oly sok helyen megadott adatainkra is fokozottan kell ügyelnünk, nehogy illetéktelenek kezébe jusson” – tette hozzá a szakember.
A program részeként végzett kutatásból kiderül, hogy a felnőtt internetezők harminc százaléka tart összességében egy hackertámadástól, leginkább a 18-29 évesek és az alapfokú végzettségűek. Míg a fiatalabb korosztály 39 százaléka aggódik, addig az 50-59 évesek körében már csak 22 százalék tart az online támadásoktól.
A felmérésből kiderül az is, hogy a legelterjedtebb digitális eszköz a magyar internetező háztartásokban az okostelefon: a felnőtt internetezők kilencven százaléka rendelkezik vele, a 18-29 évesek körében pedig 98 százalékos az arányuk. Saját laptopja az érintettek 71 százalékának van, asztali gépe pedig a 61 százalékuknak.
Az okostelefonok ennek ellenére még nem vették át mindenhol a hatalmat: online bankolásra például a többség nem az okostelefonját használja. A netbankoláshoz mindössze a megkérdezettek 37 százaléka nyúl az okostelefonért. A pénzügyek intézéséhez még a laptopok és az asztali számítógépek viszik a prímet: előbbit 47 százalék, utóbbit 46 százalék használja erre a célra.
A különböző digitális eszközök védelmében elég nagy a szórás. Bár az internetező magyarok kilencven százalékának van okostelefonja, arra már jóval kevesebben figyelnek, hogy ezeket az eszközöket is vírusirtóval védjék. Mindössze az érintettek fele, 56 százaléka teszi ezt meg. A legtöbben, a megkérdezettek 87-88 százaléka a munkahelyi vagy otthoni használatra szánt laptopon és asztali gépen használ vírusirtót, a munkaeszköz kivételével jellemzően ingyeneset.
Az okostelefonok esetében a kamerákra sem figyelnek annyian mint például a laptopoknál. Míg a munkaeszköznek használt laptopoknál, számítógépeknél 41 százalék le szokta takarni a kamerát biztonsági okokból, saját gép esetén már csak 36-33 százalék teszi meg ugyanezt. Az okostelefonok jártak ebben az esetben is a legrosszabbul: mindössze 19 százalék takarja le a kamerát ezeken az eszközökön.
A válaszadók 82 százaléka azért valamilyen megoldást bevet a telefonja védelme érdekében: 49 százalékuk PIN-kódot használ, 29 százalékuk ujjlenyomattal lép be (ezt a megoldást leginkább a férfiak és a 18-29 évesek preferálják), 23 százalék feloldómintát használ, míg 21 százalék jelszót állított be.
A kétfaktoros azonosítást a megkérdezettek mindössze 35 százaléka használta valaha, leginkább a férfiak és a 18-29 évesek. A legtöbben, 22 százalék valamilyen tranzakció vagy online vásárlás alkalmával, húsz százalék pedig egy adott eszközbe való belépéshez használta. 32 százalék viszont egyáltalán nem tudja mit jelent a kétfaktoros azonosítás.
„A kutatásból jól látszik, hogy rengeteg olyan terület van a digitális biztonság témakörén belül, ahol hiányosságaink vannak. Nagyon fontos, hogy a mindennapokban magabiztosan mozogjunk az online térben, tudjuk például, hogy milyen e-maileket nyithatunk meg, hogy milyen adatokat adhatunk meg és kinek, illetve, hogy tisztában legyünk a digitális lábnyomunkkal, azaz, hogy milyen információkat adunk meg magunkról önként. Ezért indítottuk el ezen a héten a K&H e-dukáció programot, hiszen egyre több időt töltünk és egyre több dolgot intézünk itt, legyen szó a vásárlásról, bankolásról, hivatalos ügyek intézéséről” – tette hozzá Patonai.