„Nagyon kevés kétség fűződik ahhoz”, hogy a délnyugat-angliai Salisbury városában orosz fejlesztésű idegméreggel elkövetett múlt heti gyilkossági kísérletért Oroszországot terheli a felelősség – mondta csütörtökön Boris Johnson brit külügyminiszter, és hasonló tartalmú nyilatkozatot adott ki közösen a brit, az amerikai, a francia és a német kormány, a NATO pedig válaszlépéseket helyezett kilátásba.
Johnson a BBC televíziónak nyilatkozva csütörtökön azt mondta: az eddigi nemzetközi reakciókból ítélve nem sokan kétlik, hogy az elkövetők szándékoltan a Novicsok (Újonc) nevű, katonai célokra is használható minőségű idegméreg-hatóanyagot használták Szergej Szkripal, az orosz katonai hírszerzés egykori ezredese, a brit külső hírszerzés (MI6) volt ügynöke és lánya, Julija Szkripal ellen.
Johnson szerint Szkripalt Moszkvában dezertőrnek tartják, és a mérgezéses támadás „az orosz államra jellemző” büntetőcselekedet, amelyet az egész világon „undorral” fogadtak. A brit külügyminiszter kifejtette: Szkripalt „az orosz állam már korábban kinézte magának bosszúállás és megtorlás célpontjaként”, és Vlagyimir Putyin orosz elnök nemrégiben személyesen és nyilvánosan jelentette ki, hogy „az ilyen emberek megérdemlik, hogy a torkukon akadjon a júdáspénz”. Johnson szerint az is bizonyítja Moszkva felelősségét, hogy a felhasznált idegméreg-hatóanyagot csak Oroszországban fejlesztették ki. Johnson számára az orosz fél „önelégült, gúnyos reakciója” is „alapvetően Oroszország bűnösségére vall”.
A külügyminiszter szerint a kapcsolattartás Oroszországgal „egy időre sokkal nehezebbé válik”, és „nem valószínű”, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminisztert a közeljövőben fogadnák Londonban, de ez nem jelenti azt, hogy Nagy-Britanniának teljes mértékben fel kellene számolnia Oroszországhoz fűződő kapcsolatait, s a hidegháború „legsötétebb napjaiban is” fontos volt a párbeszéd fenntartása. Johnson szerint a hírszerzőként azonosított 23 orosz diplomata kiutasításáról azt mondta: London ezzel a lépéssel „évtizedekre leépítette” Oroszország nagy-britanniai hírszerzési kapacitását.
Theresa May brit miniszterelnök előző nap a londoni alsóházban bejelentette, hogy a mérgezéses gyilkossági kísérletre válaszul a brit kormány kiutasít 23 olyan orosz diplomatát, akikről megállapította, hogy hírszerzési tevékenységet folytatnak Nagy-Britanniában, és felfüggeszt minden tervezett magas szintű kétoldalú diplomáciai érintkezést Oroszországgal.
Johnson szerint London mintát szolgáltat a gyilkossági kísérlethez használt idegméreg hatóanyagából a hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezetnek (OPCW). Gavin Williamson brit védelmi miniszter bejelentette, hogy a kormány a tárcája Porton Downban működő vegyi és biológiai kutatóintézetén belül 48 millió fontos (17 milliárd forintos) beruházással új kutatási-fejlesztési központot hoz létre, kifejezetten a vegyi fegyverekkel elkövetett támadások elleni védelem erősítésére. Williamson szerint a gyilkossági kísérlet is jelzi, hogy Nagy-Britanniában egyre nagyobb a vegyi fegyverekkel végrehajtott támadások veszélye.
A brit, az amerikai, a francia és a német kormány közös nyilatkozatban úgy foglalt állás, hogy a Szkrilap-ügyért Oroszországot terheli a felelősség. A Downing Street által közzétett nyilatkozat hangsúlyozza: a fegyverekben is használható minőségű, oroszországi fejlesztésű hatóanyag felhasználása azt jelenti, hogy Európában a II. világháború óta most első ízben használtak támadó céllal idegmérget. A négy ország közös nyilatkozata szerint a gyilkossági kísérlet az Egyesült Királyság szuverenitása elleni támadás, és ilyen hatóanyag bármiféle felhasználása állami szereplők részéről a vegyi fegyverekről szóló konvenció megsértése, emellett sérti a nemzetközi jogot is, és „mindannyiunk biztonságát fenyegeti”. A közlemény felszólítja Oroszországot arra, hogy válaszoljon minden kérdésre, és adjon teljes körű tájékoztatást az OPCW-nek a Novicsok hatóanyag fejlesztési programjáról. A közlemény felszólítja Oroszországot, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjához méltó felelősséggel járjon el a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár közölte: Oroszország elmossa a béke és az agresszió közötti határt a gyilkossági kísérlettel, amelyre a NATO válaszlépéseket fog tenni. Stoltenberg szerint az idegméreg használata Oroszország elmúlt években elkövetett, meggondolatlan cselekedeteinek sorába tartozik. A főtitkár az angliai esetet összefüggésbe hozta az Ukrajna ellen 2014-ben elkövetett agresszióval, Oroszország grúziai és a moldovai jelenlétével, valamint a Nyugat-Balkán országaiban kifejtett tevékenységével, amelyekkel kapcsolatban hangsúlyozta: Moszkva „beavatkozásaival veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot, arra törekszik, hogy aláássa a demokratikus választásokat és intézményeket, destabilizálja a nyugati társadalmakat.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője moszkvai sajtótájékoztatóján kijelentette: Oroszország továbbra is kész együttműködni Nagy-Britanniával a Szkripal-ügy felderítésében, ám London ezt elutasítja. A londoni orosz nagykövetség négy jegyzékben is felajánlotta Moszkva együttműködését a brit külügyminisztériumnak, ám az elvetette a kezdeményezést. Zaharova „őrültségnek” nevezte az állítást, miszerint Oroszországnak köze lenne az incidenshez és hangsúlyozta, hogy London oroszellenes kampányt folytat. Fenntartásainak adott hangot amiatt, hogy más országok anélkül fejezték ki a szolidaritásukat Nagy-Britanniának, hogy az ügyre vonatkozó információk birtokában lennének. Lavrov bejelentette, hogy Moszkva hamarosan brit diplomatákat fog kiutasítani.
