Japán ázsiai befolyása évek óta erodálódik, ezért egy új programmal próbálják az ország letűnőben levő regionális szerepét megerősíteni.
Shinzo Abe miniszterelnök ismét kiállt a szigetország védelmi képességének fejlesztése mellett, amelyre elsősorban a Kínával fennálló, Senkaku-szigetek hovatartozásáról szóló ellentétek miatt lehet szükség. A jobb-közép kormányzópárt, Shigeru Ishiba volt védelmi miniszter vezette, bizottságának tervezete világűrbe telepített rakéták elleni figyelmeztető rendszert, számítógépes támadások elleni fokozottabb védelmet, továbbá észak-koreai ballisztikus és kínai nagy hatótávolságú hajóelhárító rakéták elleni nagyobb biztonságot tervez.
Az elsődleges cél azonban a hajófedélzeti Aegis és a szárazföldi Patriot légvédelmi rakétarendszerek fejlesztése és bővítése lenne. Nem hangsúlyos mértékben, de a támadó kapacitások növelése is szerepet kaphat katonai partraszálló kétéltű járművek, valamint billenő rotoros Osprey szállítógépek alkalmazásával. Mindemellett a japán hadiipari exportot is fel kívánják futtatni, főképp a kategóriájukban talán legjobbnak tartott, saját gyártású dízel-elektromos tengeralattjárók eladására alapozva. Ezen elképzelések az év végére elkészülő új középtávú, ötéves honvédelmi tervben ölthetnek végső formát.
A tervek finanszírozása azonban még bizonytalan, mivel az F-35-ös előirányzott rendszeresítése már önmagában is jelentős terheket ró majd a költségvetésre. A jogi akadályok elhárítása érdekében Shinzo Abe célul tűzte ki az alkotmány módosítását, hogy eltörölje annak 1947-óta hatályos, de csak formálisnak tekintett kilencedik cikkelyét, amely tiltja, hogy Japán katonai erőt tartson fent, vagy hogy a háború jogával éljen.
A pacifista Japán imázsának egyre nyíltabb revideálása ugyanakkor nem háborús készülődést jelent, sokkal inkább egy esetleges katonai konfliktus megelőzésére irányul. A minden téren dinamikusan fejlődő Kína ellensúlyozására a fokozottabb védelmi partnerség megvalósítása a reális cél számos, a dél-kínai tengeri határviták miatt már Kínával konfliktusban álló országgal, mint például a Fülöp-szigetek, Vietnam és Indonézia.
Az Egyesült Államok támogatja Japánt katonai önrendelkezésének mérsékelt lépésekkel való növelése terén, mert Washington érdekét is szolgálja egy Peking feltartóztatására törekvő regionális együttműködés. A felkelő Nap országában jelentős az amerikai katonai jelenlét, az amerikai katonák által elkövetett helyieket ért sérelmek miatt rendszeresek a lakosság tüntetései. Ez a helyzet fokozza a hazai haderő-fejlesztés társadalmi támogatottságát, bár a honvédelmi képességek javítása még nem jelenti feltétlenül az itt állomásozó szövetséges erők kivonását, mivel a tavaly meghirdetett új globális katonai stratégiája értelmében Washington fokozott figyelmet szentel a kelet-ázsiai térségnek.
Török Ádám, a Biztonságpiac.hu elemzője
