Boris Johnson brit miniszterelnök szerint eltúlzottak a Nyugat hanyatlásával kapcsolatos borúlátó előrejelzések.
Johnson, aki a pénteken rendezett müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia (MSC) online fórumán szólalt fel, a Downing Street által ismertetett beszédében kifejtette: szokássá váltak az ehhez hasonló rendezvényeken az olyan vészjósló hangú bejelentések, hogy a Nyugat végzetes hanyatlásnak indult, az atlanti szövetség szétforgácsolódott, a NATO léte veszélyben van, „és minden, mi szívünknek kedves, éppen most vész a semmibe”.
A nehézségek és a veszélyek lekicsinylésének szándéka nélkül, még a jelenlegi koronavírus-világjárvány szorításában is ki kell azonban jelenteni, hogy ez a borúlátás eltúlzott, sőt a Nyugat éppen fordulópont előtt áll, és ennek egyik jele, hogy Amerika fenntartások nélkül visszatért a szabad világ vezetőjének szerepébe – mondta a brit kormányfő. Johnson megerősítette azt a célkitűzést, amelyet a hét vezető ipari hatalom (G7) ugyancsak pénteken tartott online csúcsértekezletének elnökeként hirdetett meg: ennek értelmében az erőforrások nemzetközi összevonásával el kell érni, hogy a jövőben felbukkanó fertőző betegségek ellen száz nap alatt ki lehessen fejleszteni az oltóanyagokat.
A brit miniszterelnök a G7-értekezlet előtti nyilatkozatában kijelentette: hatalmas és példátlan globális vívmány, hogy a koronavírus-járvány kórokozója ellen hozzávetőleg 300 nap alatt sikerült vakcinát kifejleszteni. Johnson szerint azonban ha sikerül az újonnan megjelenő betegségek elleni oltások kifejlesztésének időtartamát még tovább, akár kétharmadával száz napra csökkenteni, lehetségessé válhat annak megelőzése, hogy a jövőbeni járványok a mostanihoz hasonló katasztrofális egészségügyi, gazdasági és társadalmi következményekkel járjanak.
A müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia online fórumán tartott péntek esti beszédében a brit kormányfő bejelentette: Nagy-Britannia a következő négy évben 24 milliárd fonttal (tízezer milliárd forinttal) emeli védelmi kiadásait, és ezzel bőven túlteljesíti azt a NATO-célkitűzést, hogy a tagországok hazai össztermékük (GDP) legalább 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra. Ezzel a brit védelmi költségvetés lesz a legnagyobb Európában, és az Egyesült Államoké után a második legnagyobb a NATO-ban – hangsúlyozta a brit miniszterelnök.
Johnson szerint a globális súlypont kelet felé tolódik, és a technológiai forradalom szédítő sebességgel halad, de nem szükséges, hogy ezeket a változásokat bárkit is félelemmel vagy haraggal fogadja. A szabad társadalmakat ugyanis egyesíti a liberális demokráciába, a jogállamiságba és a szabadpiacba – az emberi haladás e három nagy letéteményesébe – vetett hitük. A brit kormányfő hozzátette: nem véletlen, hogy a tavalyi Global Innovation Index rangsora szerint a világ tíz leginkább innovatív országa közül kilenc liberális demokrácia.
