A brit külügyminiszter szerint Oroszország ma nem jelent akkora veszélyt a világ biztonságára és stabilitására, mint az egykori Szovjetunió a hidegháború idején.
Boris Johnson a londoni alsóház külügyi bizottságának többórás csütörtöki meghallgatásán szólt a Brexitről, vagyis a brit EU-tagság megszűnésének folyamatáról is, „képtelenségnek” nevezve azokat a félelmeket, hogy Nagy-Britannia a kilépés után bezárná az ajtót a szakképzett külföldi munkaerő előtt.
A szíriai válságról és az Oroszországgal kialakult feszültségekről szólva Johnson kijelentette: nem hiszi, hogy a mai Oroszországot össze lehetne hasonlítani azzal a Szovjetunióval, amelyre ő gyermekkorából emlékszik, éppen ezért „nem teljesen helyénvaló” arról beszélni, hogy új hidegháború van kialakulóban Oroszország és a Nyugat között.
Orosz kormányilletékesek legutóbbi kijelentéseivel ellentétben – amelyek szerint oroszfóbiás lenne – ő valójában oroszbarát
Johnson a hét elején, a szíriai helyzetről a londoni alsóházban tartott vitanapon azt mondta: a szíriai Aleppóban végrehajtott légitámadásokkal Oroszország azt kockáztatja, hogy páriává válik a nemzetközi közösségen belül. Hozzátette: minden bizonyíték arra vall, hogy Oroszországot terheli a felelősség az Aleppóba indított segélyszállítmányok konvojait ért légitámadásokért. Johnson nevek említése nélkül hozzátette: nagyon szeretné, ha „azok az emberek”, akik e támadásokért felelősek, a nemzetközi büntetőtörvényszék elé kerülnének. Közölte: szeretné azt is, ha tüntetések lennének a londoni orosz nagykövetség előtt.
Az orosz kormány éles hangú tiltakozással reagált Johnson kijelentéseire.
A brit külügyminiszter a csütörtöki meghallgatáson azt mondta: ideje lenne tanulmányozni a szélesebb körű brit katonai aktivitás lehetőségét Szíriában, de ez csak egy olyan koalícióban lehetséges, amelyet az Egyesült Államok vezet, és „ez még nagyon messze van”.
Johnson utalást tett arra is, hogy nem sok reményt lát egy repüléstilalmi övezet kialakítására a szíriai konfliktusövezetben. Ennek lehetőségét a hét eleji alsóházi vitanapon kormánypárti képviselők vetették fel. A külügyi bizottság meghallgatásán azonban Johnson úgy fogalmazott, hogy a brit kormány tisztában van egy ilyen repüléstilalmi övezet kialakításának „nehézségeivel és következményeivel”.
A brit külügyminiszter már a hét eleji vitanapon is gyakorlatilag elvetette ezt a lehetőséget, mondván: Nagy-Britannia ezt nem tudja vállalni, hacsak nem áll készen arra, hogy lelője a repüléstilalmat megsértő repülőgépeket és helikoptereket.
A csütörtöki meghallgatáson Johnson bejelentette, hogy vasárnap John Kerry amerikai és több európai külügyminiszterrel tanácskozást tart Londonban a szíriai helyzetről.
A Brexit-folyamatról szólva Boris Johnson közölte: Nagy-Britannia visszaszerzi ellenőrzését határai felett, de ez nem azt jelenti, hogy a jövőben „ellenségessé válik” azokkal a „tehetséges emberekkel” szemben, akik Nagy-Britanniában akarnak dolgozni. A külügyminiszter nagyon fontosnak nevezte, hogy a brit kormány továbbra is nyitottságát hangoztassa, és jelezze, hogy szívesen látja „azokat a nagyszerű embereket”, akik hozzájárulnak London és az Egyesült Királyság gazdaságának növekedéséhez.
Johnson szerint a Brexit-folyamat nem arra ad felhatalmazást, hogy Nagy-Britannia „önmagába forduljon és felhúzza a felvonóhidakat, vagy elvágja magát a nemzetközi közösségtől”.
