A jövő évi költségvetés tervezett számai alapján az idei évinél jelentősen többet költhet majd a Belügyminisztérium (BM) a terrorellenes intézkedések megvalósításához kapcsolódó feladatokra, valamint a tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadásokra. Emellett az összességében 785 milliárd forintos költségvetésből valamennyi rendvédelmi szervnél jelentősen több juthat személyi juttatásokra.
A tárcánál csaknem 26 milliárd forintos bevétellel számolnak, ez csaknem megegyezik az idei évre tervezettel. A hazai működési költségvetésből, a felhalmozási költségvetésből, valamint az európai uniós fejlesztési költségvetésből az idei 667 milliárd forintnál több, 759,8 milliárd forint bevétel érkezne a BM-hez.
A legszembetűnőbb változás, hogy a menekültválság kezeléséhez kapcsolódó kiadásokra 2017-re százmillió forintot irányzott elő a büdzsé, 2018-ra ugyanerre a célra 50 milliárd forintot fordíthatnának. Hasonló változás figyelhető meg a terrorellenes intézkedésekhez kapcsolódó kiadásoknál: idén százmillió forintot irányoztak elő erre a célra, jövőre működési kiadásként 410 millió forintot, felhalmozási kiadásként pedig csaknem 1,1 milliárd forintot tüntettek fel erre a célra.
Jelentősen nő a BM igazgatási költségvetése; csak személyi juttatásokra több mint kétszer annyit költhet a javaslat szerint 2018-ban, mint az idén. Az idei költségvetésben 3,3 milliárd forintot irányoztak elő erre a célra, jövőre 7,5 milliárdot.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat 4,2 milliárd forint helyett 4,4 milliárd forintot fordíthatna személyi juttatásokra.
A Terrorelhárítási Központ költségvetése alapvetően nem változik 2018-ban az ideihez képest: a személyi juttatások összege 12,7 milliárdról 13 milliárd forintra nőhet. Dologi kiadásokra azonban az ideinél jóval többet fordíthatnak, 584 millió forint helyett 2,3 milliárdot.
Ugyancsak dologi kiadásra fordíthat az ideinél jelentősen nagyobb összeget a büntetés-végrehajtási szervezet: húszmilliárd forint helyett 31 milliárdot. A büdzséből kiolvasható, hogy 2018-ban is folytatódhatnak a börtönberuházások, ugyanis beruházási célra az idei 22,7 milliárd forinttal szemben 25,6 milliárd forintot költhet í tervek szerint a szervezet. Nő a személyi juttatások összege is az eddigi negyvenmilliárd forintról 47,38 milliárd forintra.
A rendőrségnél ugyancsak a személyi juttatások összege nő, az idei 206 milliárd forinttal szemben 218 milliárdot fordítanak erre a célra. Jelentős beruházások is várhatóak a szervezetnél: idén erre a célra 6,6 milliárd forintot fordíthattak, jövőre 16 milliárd forintot.
Az Alkotmányvédelmi Hivatalnál 6,6 milliárd forintról 6,9 milliárd forintra, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál 13,6 milliárd forintról 13,8 milliárd forintra nő a személyi jellegű juttatások összege.
A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ 1,1 milliárd forintot költhet személyi jellegű juttatásokra. A jogelőd Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ korábban 891 millió forintot fordíthatott erre a célra.
A katasztrófavédelemnél a személyi juttatások összege 52 milliárd forintról 55 milliárdra nőhet, a beruházások tervezett összege azonos az ideivel: 3,7 milliárd forint.
Nem változik érdemben a személyi juttatások összege a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnál, ahol a korábbi Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz hasonlóan 3,6 milliárd forintos keret szerepel erre a célra a büdzsé javaslatában. A januártól felállt új szervezet ugyanakkor kétszer annyit, 458 millió forintot költhetne beruházásokra, mint elődje.
Szintén a személyi juttatások összege nő a legnagyobb mértékben a vízügyi igazgatóságoknál: az idei 10,4 milliárdról 11,5 milliárd forintra.
A fejezeti kezelésű előirányzatok közül jelentős a víz-, környezeti és természeti katasztrófa elhárítására fordítható 1,2 milliárd forintos összeg (erre az évre 260 millió forint az előirányzat).
Kormányzati infokommunikációs célokra is többet költhet majd a tárca: az idei 27 milliárd forinttal szemben 32 milliárdot.
Az Országos Polgárőr Szövetség a javaslat szerint jövőre is megkapja több mint egymilliárd forintos támogatását, az önkéntes tűzoltó-egyesületek és mentőszervezetek támogatása viszont százmillió forinttal, hétszázmillió forintra nőne.
A 2017-re előirányzott 10,1 milliárddal szemben jövőre 14,4 milliárd forint jutna a hivatásos életpályával összefüggő kiadásokra, 3,5 milliárd forint helyett azonban csak 2,8 milliárd forint állna rendelkezésre a hivatásos állomány túlszolgálatának pénzbeli megváltásával összefüggő kiadásokra.
Csaknem százmillióval több, 823 millió forint juthat jövőre a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerének támogatására.