Miután az idei a zsarolóprogramok éve volt, jövőre leginkább a hálózatra kapcsolt legkülönfélébb műszaki eszközök, a „dolgok internete” saját céljaikra való felhasználására összpontosítanak majd a kiberbűnözők — áll a Kaspersky Lab orosz kiberbiztonsági vállalat 2017-es előrejelzésében.
Az idei a zsarolóprogramok terjedésének éve volt. A felhasználók számítógépein az adatállományt titkosító, majd váltságdíj fejében a titkosítást feloldó kártevő programok terjedése jövőre sem csökken majd a Kaspersky Lab előrejelzése szerint. Szélesedik és felhígul viszont az ilyen eszközöket alkalmazó bűnözői kör, és jóval kisebb arányban fogják betartani a titkosítás feloldására tett ígéretüket. Az idén még meglepően szakszerűnek és „becsületesnek” bizonyultak a kiberbűnözők ezen a téren — jegyzi meg a Kaspersky Lab.
A kiberbiztonsági kockázatok egyik új fő vonulata jövőre a mobil platformokat célzó kémkedési eszközök és módszerek terjedése lesz. A célszemélyre szabott passzív eszközöket egyedi kivitelük és lappangó inaktivitásuk miatt nagyon nehéz lesz felfedezni, miközben bejáratot nyithatnak kritikus infrastruktúra ellen intézett szabotázsakciókhoz.
A cég közölte: a közösségi internetes platformokon az egyre kifinomultabb célzott reklámszolgáltatásokat nyújtó és egyéb hasonló tevékenységkövető fejlett algoritmusok támadják majd a magánszemélyek privát szféráját. Ezek az eszközök amellett, hogy értékesíthető adatokat állítanak elő, akár a kémkedés legmodernebb eszközeivé válhatnak.
A 2017 azonban elsősorban a dolgok internete (Internet of Thing, IoT) robbanásszerű térnyerésének az éve lesz. A túlnyomórészt minden biztonsági megfontolás nélkül az internetre kapcsolt legkülönfélébb eszközök könnyen kiaknázható erőforrást jelenteken a bűnözők számára például hálózatterheléses (DDoS) támadásokhoz, illetve a kilétüket elfedő botnetek üzemeltetéséhez. A dolgok internete így kezükben könnyűszerrel a beépített ügynökök, azaz „téglák internetévé” válhat.
A Kaspersky Lab az információs hadviselés eszkalálódására számít a kibertérben. Ahogy fokozódik az információk szerepe a közvélemény geopolitikai érdekek szerinti alakításában, úgy fog növekedni a titkos – valós vagy hamis – információk nyilvánosságra hozatala is illetéktelen eszközökkel. Ahogy pedig felmerül az ellenséges hacker akciók más jellegű, például katonai vagy gazdasági eszközökkel, például szankciókkal való megtorlása iránti politikai igény, bekövetkeznek majd az első, az ellenfél számlájára írható károkat okozó hamis (false flag) kibertámadások is.
