A kelet-ukrajnai válság kiéleződésének és új fegyveres konfliktus kirobbanásának veszélyére figyelmeztetett Nagyija Szavcsenko, a nemrég orosz fogságból szabadult ukrán pilótanő és parlamenti képviselő szerdán Kijevben azután, hogy látogatást tett a harcok sújtotta Donyec-medencében.
A katonából lett politikus sajtótájékoztatóján elmondta, hogy képviselőtársával, a szélsőségesen nacionalista Jobboldali Szektor vezetőjével, Dmitro Jarossal együtt látogatott az ország keleti részébe, ahol járt az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolban, az onnan nem messze, a frontvonalnál található elnéptelenedett Sirokine településen, valamint a Donyeck megye északi részén lévő Szlovjanszkban és Kramatorszkban. Utóbbi városokat az ukrán fegyveres erők még 2014 nyarán foglalták vissza a Moszkva által támogatott szakadároktól.
Szavai szerint már nincs annyi helybeli szakadár – milicista, ahogy magukat nevezik -, mint korábban. „Ők állnak az első tűzvonalban, mögöttük viszont a második és a harmadik vonalban orosz csapatok. Ez Oroszország agressziója Ukrajna ellen, ami egy nagyon kemény háború kezdetévé válhat” – fogalmazott a katonából lett parlamenti képviselőnő.
Szavcsenko előrebocsátotta, hogy a kijevi törvényhozásban számos kérdést fog feltenni, elsősorban a kelet-ukrajnai térség ukrán ellenőrzésű részén megválasztott képviselőtársainak munkájáról. „Az ott élő emberek lényegében nem tudják, ki a parlamenti képviselőjük, mert azok nem látogatnak el hozzájuk” – jelentette ki.
Kifejtette: azt szeretné, ha az ukránok egymás között az „ellenség beavatkozása nélkül” párbeszédet kezdenének, és ha „vége lenne a háborúnak, megbocsátanának egymásnak”. Szavcsenko előző nap jelentette ki, hogy kész közvetlenül tárgyalni a szakadárok vezetőivel, ha erre hivatalos felhatalmazást kap. Ezzel arra utalt hogy Oroszország képviselőjét kihagynák a rendezési folyamatból.
Egy korábbi sajtóértekezletén bírálta a minszki békefolyamatot, nem eléggé hatékonynak nevezve a fegyveres konfliktus rendezését célzó egyezségeket, amelyek a fehérorosz fővárosban születtek. Az úgynevezett Minszk-2 megállapodást tavaly februárban az ukrán, az orosz és a francia elnök, valamint a német kancellár bábáskodása alatt írta alá a Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló úgynevezett összekötő csoport a szakadár területek tárgyalóival. Kijev nem hajlandó közvetlenül tárgyalni az általa terroristáknak minősített szakadár vezetőkkel, mert ezzel elismerné törvényesnek az önkényesen kikiáltott donyecki és luhanszki „népköztársaságokat”, illetve az ott rendezett választások eredményét.
