Elkészült Németország új biztonságpolitikai stratégiája, a szerdán Berlinben bemutatott tervek szerint Németország készen áll arra, hogy nagyobb felelősséget vállaljon a globális biztonságpolitikai folyamatok alakításában.
Ursula von der Leyen védelmi miniszter a Fehér könyv Németország biztonságpolitikájáról és a Bundeswehr (a német hadsereg) jövőjéről 2016 című dokumentum bemutatóján kiemelte: azért kellett újragondolni a stratégiát, mert a válságok soha nem tapasztalt „sűrűsége és párhuzamossága” jellemzi a nemzetközi viszonyokat, és „Németország is megváltozott”.
Németország nem akarja valódi méreténél, jelentőségénél „kisebbnek mutatni magát, de nagyobbnak sem”, és ugyan készen áll a „vezetésre”, de soha nem egyedül, hanem „középről”, szövetségeseivel együtt és történelmi tapasztalatainak figyelembe vételével – húzta alá a miniszter.
Elmondta, hogy 15 év alatt 130 milliárd eurós fejlesztést hajtanak végre a hadseregnél, és a katonai pályát megnyitják a nem német uniós állampolgárok előtt. A Bundeswehr belföldi bevetésének vitatott kérdéséről azt mondta, hogy a dokumentumban rögzítették, hogy megfelel az alaptörvény előírásainak, ha súlyos terrorveszély esetén mozgósítják a hadsereget a belbiztonsági hatóságok munkájának támogatására.
A menekültválságról szólva hangsúlyozta, hogy a bevándorlás „nyereség és esély” Németországnak, és az ország nyitott a szabályoknak és kereteknek megfelelő bevándorlás előtt. Az „ellenőrizetlen és irreguláris migráció” viszont biztonságpolitikai kihívás és „semmi köze a menedékjoghoz”, mert nem a rászorulók védelmét, hanem a „legerősebbek túlélését” jelenti.
A miniszter hozzátette, hogy a Földközi-tenger egészére ki kell terjeszteni azt az alapelvet, hogy következetesen fel kell lépni az embercsempészek ellen, és folytatni kell a hajótöröttek mentését. Továbbá a „túlsó parton”, Észak-Afrikában fekvő országokkal megállapodásokat kell kötni, amelyek révén helyben állapítják meg, hogy ki juthat el menekültként legálisan az EU-ba. Azonban ennél is fontosabb az afrikai országok támogatása, hogy „az emberek ott tudjanak maradni” és legyenek kilátásaik a boldogulásra – mondta Ursula von der Leyen.
A Brexitről – Nagy-Britannia európai uniós tagságának megszüntetéséről – kérdésre válaszolva kijelentette, hogy az EU Nagy-Britannia nélkül sokkal jobban haladhat előre a közös kül- és védelmi politika területén. A britek ugyanis „mindent megakadályoztak, amire rá volt írva, hogy európai”, így például még egy mobil kórházat üzemeltető közös egészségügyi egységet sem sikerült felállítani az ebolajárvány idején.
A mindenkori német kormány biztonságpolitikájának fő vonalait lefektető Fehér könyv első kiadása 1969-ben készült, az anyagot legutóbb 2006-ban frissítették.
Az új stratégia szerint továbbra is alapvető államérdek a szövetségi rendszerek fenntartása, ezért tovább kell mélyíteni az uniós integrációt és erősíteni a transzatlanti partnerséget, és Németországnak az EU-ba és a NATO-ba beágyazva, illetve az Egyesült Államokkal szoros kapcsolatban kell kifejtenie a globális rend fenntartását célzó erőfeszítéseit.
A legfőbb német érdek az állampolgárok és az ország szuverenitásának és területi épségének védelme, illetve a szövetségesek védelme mellett a kereskedelem és az információk áramlásának szabadsága, és az energia- és nyersanyagellátás biztonsága. A legnagyobb kihívások közé tartozik a „transznacionális” terrorizmus és az informatikai támadások megszaporodása, a „hibrid háború” megjelenése, a globális éghajlatváltozás, az „ellenőrizetlen és irreguláris migráció” és a járványok kialakulása.
A dokumentumban kiemelt helyen – a Németország biztonságpolitikai környezete című fejezetben – szerepel, hogy Oroszország az ukrajnai Krím félsziget bekebelezésével és a kelet-ukrajnai válsággócban folytatott tevékenységével „nyíltan megkérdőjelezte” a második világháború után kialakított rendet, aminek „mélyreható következményei” vannak Európa, és ezzel Németország biztonságára nézve is.
