Korábbi évkönyveinkben a magán- és a közbiztonsági ágazat 188 kiváló képviselőjét interjúvoltuk meg, volt, akikkel többször is készítettünk interjút. A Biztonságpiac.hu létrehozásának tízéves évfordulóján kézenfekvő volt, bár a terjedelmi korlátok nem engedték meg, ha nem is mindenkit, de jónéhányukat megkérdezzünk az eltelt évtized tapasztalatairól.
Már hazánkban is láthatunk példát arra, hogy a nagyobb áruházláncok, multinacionális kereskedők fejlett, mélyen integrált üzemeltetési központokat hoznak létre, ahonnan valós időben szerezhetnek információt az egyes üzletekben zajló eseményekről, de akár néhány száz kilométer távolságról is képesek kinyitni az áruátvételi kapukat az éjszakai árubeszállítás érdekében. Hiába azonban a folyamatos és gyors technológiai fejlődés, ha a kereskedelmi vezetők számára továbbra sem egyértelmű a biztonságtudatos hozzáállás üzleti megtérülése – mondta lapunknak Csikós Gellért, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) Kereskedelembiztonsági Munkacsoportjának elnöke.
Az elmúlt években egyre kevesebb vagyonőr látható a magyarországi üzletekben, illetve kereskedelmi egységekben. Ennek oka a kereskedőcégek, illetve nagyobb áruházláncok költségcsökkentési programjai mellett az, hogy a rezsióradíjak jelentős, 10–25 százalékos emelkedése miatt kevesebb vagyonőrt alkalmaznak a cégek, ráadásul alacsonyabb óraszámban. Mindez Csikós szerint azért alakult így, mert a kereskedelemben mindent számokban mérnek, a cégek pedig az aktuális forgalmi, illetve veszteségi mutatókhoz igazodva csökkentik vagy növelik a biztonsági szolgálatra szánt összeget. Az OKSZ Kereskedelembiztonsági Munkacsoportjának elnöke az elmúlt évek tapasztalatai alapján állítja, hogy a vagyonőrök visszafogottabb jelenlétét a bűnözői csoportok is észreveszik, sőt ki is használják.
Tévedés volna ugyanis azt hinni, hogy egy kereskedelmi cégnek ne lenne információja akár konkrét személyekről vagy bolti lopásokra szakosodott szervezett csoportosulásokról. Mi több, a szabálysértési törvény ma már arra is lehetőséget ad, hogy a lopáson vagy annak kísérletén ért személyeket egy meghatározott időre ki is tiltsák az üzletekből. Mindazonáltal a kereskedelmi vállalkozások elenyésző számban élnek ezzel az eszközzel, még ha ez hatékonynak is tűnik a notórius bűnismétlők távol tartására. Csikós véleménye szerint ez a gyakorlat adatvédelmi kérdéseket is érinthetne, arról nem is beszélve, hogy jelentős adminisztrációs terhet róna a cégekre, amit, úgy tűnik, eddig nem vállaltak fel.
Márpedig Magyarországon is ismertek olyan szervezett bűnözői csoportok, amelyek szisztematikusan járják az országot és kimondottan drága termékek eltulajdonításával tesznek szert jövedelemre – s e bandák tevékenységét akár külső tényezők, így egy gazdasági lejtmenet vagy válság is felerősítheti. Az ilyen csoportok mellett a kereskedelmi vállalkozásoknak az alkalmazotti körbe szándékosan beépülő elkövetőkre sem árt figyelmet fordítaniuk, hiszen a kereskedelembiztonsági csapatok több ilyen elfogást is végrehajtottak már – mondta a munkacsoport elnöke. Miközben az elmúlt években a munkabérek folyamatosan emelkedtek, a kereskedők egyre könnyebben szereztek munkaerőt, ezzel együtt pedig gyakran nem mérték fel elég alaposan, hogy valójában kit is alkalmaztak.
A jelentős nemzetközi kereskedelembiztonsági tapasztalatokkal rendelkező szakértő szerint az eladótéri lopás és az alkalmazotti visszaélés mellett a különböző beszállítói csalásokból és folyamathibákból származhat a kereskedőcégek veszteségeinek szintén tetemes része. E veszteségforrások többsége bizonyos technikai megoldásokkal, fejlett, akár ajtónyitással és távoli eléréssel kombinált IP-alapú megfigyelőrendszerekkel megelőzhető vagy legalábbis minimalizálható.
Csikós szerint egyre jellemzőbb a kamerarendszerek tudatos telepítése, főként a be- és kijáratokra, áruátvételi ajtókra és a veszélyeztetett termékkörökre. A tapasztalatok szerint a kamerák rögzítése sok esetben az üzletben zajlik, viszont a felvételek központi elérhetőségét, felügyeletét és kezelését csak néhány nagyobb áruházláncnál oldották meg. Az elmúlt tíz évben a kereskedelemben egyre jellemzőbbé vált az IP-alapú kamerarendszerek telepítése, ami lehetővé teszi diszpécserközpontok kialakítását is – ilyen központ ma már több magyarországi áruházláncnál is megtalálható. Azok a diszpécseregységek, ahonnan felügyelhető az IP-kamera, a betörésvédelmi rendszer, az áruvédelmi kapuk jelzése, az üzlethelyiség ajtajainak zárása és nyitása, és egy hangosító rendszeren keresztül akár az üzletbe is be lehet szólni, illetve távolról lehet felügyelni az üzlet energiaszintjét, a hűtők-fagyasztók hőmérsékletét, már üzemeltetési központnak tekinthetők. A szakértő szerint az ilyen komplex rendszerek előnyei már az éjszakai árubeszállítás során is megmutatkoznak, amivel együtt pedig a diszpécserközpont komoly értéket teremt a kereskedőcég számára. Csikós szerint a jövőben már a kisebb kereskedelmi láncok is elmozdulhatnak ebbe az irányba.
Nem lenne szabad megfeledkezni vagy félvállról venni a biztonságtudatossági képzést, hiszen a technológia rendkívül hasznos, de a valódi védelem a humán területen kezdődik. A legtöbb áruházláncnál ma már tartanak külön biztonsági, biztonságtudatossági képzést vezetőknek, eladóknak, raktárosoknak. Ezek a képzési anyagok a vagyonőrök irányítására, a biztonsági eszközök kezelésére, a leltárveszteséget okozó főbb folyamathibákra, a kasszamanipulációkra, a pénzszállítási, valamint az áruátvételi és visszáruzási kockázatokra is kiterjednek.
Mint arra az OKSZ szakértője rámutatott: a nagyobb áruházláncoknál, illetve multinacionális vállalatoknál nagyon komoly, „robusztus” képzési programok zajlanak, amit többek között az is indokolttá tesz, hogy a kereskedők nehezen kommunikálnak a vagyonőrökkel, persze ez visszafelé is igaz. Erre mindkét felet fel kell készíteni, meg kell tanítani nekik a kommunikációt – hangsúlyozza Csikós. Emellett persze a kereskedőcég vezetőinek, osztályvezetőinek és alkalmazottaiknak is szükségük lenne ilyen felkészítésre, amelyet ideális esetben egy biztonságtudatossági audit követne. A gyakorlatban persze kérdéses, hogy egy kereskedőcég menedzsmentjében vagy a vállalati kultúrában van-e erre nyitottság. Ha van, akkor a szakértő szerint ez az attitűd az alkalmazotti körbe is továbbgyűrűzik.
Az elsődleges kontroll a kereskedelmi vezető kezében van, a belső biztonsági osztály vagy revízió a szekunder védelmet jelenti – jegyezte meg Csikós. A szakértő ugyanakkor hozzátette, hogy a biztonsági szolgáltatónak egyfajta „üzleti partner” szerepét kell betöltenie, hiszen így teremthet valódi értéket a megbízó számára.
A rádiófrekvenciás termékazonosítás (RFID) megoldásán már több mint tíz éve dolgoznak a nagyobb áruházláncok a beszállítókkal karöltve. A rendszer kétségtelen előnye, hogy naprakész termék- és készletinformációt biztosít, nehézsége azonban, hogy a teljes beszállítási hálózatnak át kell állnia az RFID-rendszerre. A termékeket már a gyártósoron RF-címkékkel kell ellátni, címkeolvasó kapukat kell telepíteni az üzletekbe és a raktárakba. Bár ez a technológia jelenti a jövőt a kereskedelemben, ennek alkalmazásához az érdekcsoportoknak, vagyis a kereskedőnek, a beszállítónak és a biztonságtechnikai szolgáltatóknak is egységes álláspontot kell képviselniük az RFID bevezetése kapcsán.
