Korábbi évkönyveinkben a magán- és a közbiztonsági ágazat 188 kiváló képviselőjét interjúvoltuk meg, volt, akikkel többször is készítettünk interjút. A Biztonságpiac.hu létrehozásának tízéves évfordulóján kézenfekvő volt, bár a terjedelmi korlátok nem engedték meg, ha nem is mindenkit, de jónéhányukat megkérdezzünk az eltelt évtized tapasztalatairól.
A kényelem iránti igény és a mobilitás előnyei határozzák meg napjainkban az elektronikus vagyonvédelmi rendszerek biztonsági szintjét – mondta lapunknak Tóth Levente, a TVT Vagyonvédelmi Zrt. szakmai igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszékének tanársegédje. A szakértő szerint a biztonságtechnikai eszközök, megoldások iránti kereslet az elmúlt években is stabil maradt Magyarországon, a további növekedésre azonban céltudatos oktatásra is szükség van.
— Hogyan változott a biztonságtechnikai eszközök piaca az elmúlt tíz évben Magyarországon?
— Az ebben az időszakban tapasztalt változások egyértelműen a digitális technológia térhódításához kötődnek. Nem csupán az IP-kamerák népszerűségéről van szó, sokkal inkább arról, hogy a kényelem mint funkció a biztonságtechnikában is fontos tényezővé vált. Míg öt-hat évvel ezelőtt még inkább csak gombokkal vezérelt, karakterkijelzős LCD-felületek álltak rendelkezésünkre, ma már főként az érintőképernyő dominálja a piacot. Jellemző az is, hogy mind az eszközök, mind pedig azok kezelője az internet segítségével szerzi meg a kényelmi információkat (például az aktuális időjárásról), illetve a rendszerek állapotjelzései vagy a távvezérlése is ezt a „csatornát” használja. Így – az összekapcsoltság miatt – a hozzáférés biztonsága is központi kérdéssé vált. Ahogy a biztonságtechnikai megoldások az internet felé terelődtek, sokan temetni kezdték a távfelügyelettel foglalkozó cégeket. Megjegyzem, nem nekik lett igazuk. Ha ugyanis a mobiltelefon mint a biztonsági rendszer központi vezérlője és felügyelője valamiért nem elérhető – például a kezelő egy tárgyaláson ül vagy épp a kocsiban felejtette a készüléket, és pont akkor érkezik vészjelzés a készülékre –, akkor hiába az egész rendszer, ha az operátor nem tud reagálni az incidensre. Egy másik aspektus szerint mindez azt is jelenti, hogy egy mobiltelefonra redukáljuk a hozzáférés biztonságát. Márpedig ha valaki megszerzi a telefont, kilesi az egyszerű jelszavunkat, jelkódunkat, vagy átveszi felette az irányítást, akkor bármit megtehet a biztonságtechnikai rendszerrel. Éppen ezért ma már az ilyen típusú rendszereknél a mobiltelefonok biztonsági szintje határozza meg a teljes biztonságtechnikai rendszer védelmi szintjét. A jövőben várhatóan a mobil operációs rendszerekre írt vírusok tömegesen jelenhetnek meg azzal a céllal, hogy riasztórendszerekhez szerezzenek hozzáférést. A trend tehát az, hogy a kényelmi szempontok miatt a biztonságot tesszük kockára.
— Hogyan változtak a felhasználói szokások, illetve a megrendelői igények?
— Egyre inkább az integrált kényelmi megoldások felé haladunk, de a felhasználói szokások trendjei azt mutatják, hogy a minőségi termékek iránti kereslet csökken. Kínából irdatlan mennyiségben érkeznek a piacra dömpingáras termékek. Az olcsó, nagy tömegben előállított kamerák használata egyre jellemzőbb, azonban ezek gyártói a kiélezett versenyhelyzetben nem szánnak időt arra, hogy alaposan, laborkörülmények között teszteljék termékeiket. Arról nem is beszélve, hogy a termékekben szoftveroldalon is rengeteg sérülékenység marad. Persze az sem zárható ki, hogy egy-egy eszköz szoftverébe szándékosan kerülnek be például backdoorok, de számos olyan eszközről tudunk, amelyekben véletlenül nyitva hagyott portok, autentikáció nélkül elérhető programozói felületek vannak. Az óriási gyártási darabszámok miatt ezek a termékek olcsók, így a megrendelőt sokszor nem érdekli, hogy a magasabb minőségű, de drágább termék mennyivel nagyobb biztonságot jelent. Mindez egyébként azt is magával hozza, hogy folyamatosan változó eszközparkkal kell dolgoznunk. Ha például egy meghibásodott kamera helyére ugyanolyat kérnek, mint amilyet két éve felszereltünk, olyat már biztosan nem fogunk tudni beszerezni. Mindazonáltal szerencsére vannak olyan cégek, amelyek nem kötnek alkut a minőség és a biztonság szempontjából.
— Hol tart ma a biztonságtechnikai megoldások használata Magyarországon?
— A biztonság iránti igény nem változott. A bűnelkövetések kordában tartására térfigyelő kamerákra továbbra is szükség van, de ugyanez igaz a banki területen, ahol ezek az eszközök nélkülözhetetlenek. Bár a lakásbetörések száma a PRE-STAT adatai szerint az elmúlt öt évben a harmadára csökkent (lásd az ábrát), a lakosság nagy részében még mindig benne van a félelem. De fel kell tenni a kérdést: miközben az álkulcsos, símaszkos betörőtől félünk, miért nem veszünk tudomást a kibertérben elkövetett behatolásokról, csalásokról? Komoly elmozdulást látunk ugyanis az informatikai úton elkövetett bűncselekmények irányába – erre pedig egyáltalán nem vagyunk felkészülve. A következő években sokkal több figyelmet kell szentelnünk az elektronikai eszközeink biztonságának.
— Milyen fejlődési potenciált lát a hazai biztonságtechnikai piacban? Mire lehet szükség a további növekedéshez?
— Nem érzékelünk lassulást a piacon, az igény továbbra is megvan a biztonságtechnikai eszközökre, illetve megoldásokra. Az ugyanakkor jól látható, hogy a hazai piacot a nemzetközi trendek húzzák maguk után, és miután számtalan multinacionális vállalat van jelen a magyar piacon, ezért a külföldön használt vagy már elterjedt technológiák előbb-utóbb hazánkba is beszivárognak. A nagyvállalati ügyfelek sokszor azt is konkrétan meg tudják mondani, hogy például milyen beléptetőtechnológiát szeretnének telepíttetni vidéki üzleteikbe. Azonban a multinacionális megrendelők gyakran azt is gondolják, hogy itt, a „Balkán határán” jóval olcsóbban megúszhatnak bizonyos beruházásokat. Számukra rossz hír, hogy a magyar szakembereket is meg kell fizetni. A piac fejlődési lehetőségeit a technikai fejlesztések, az új szolgáltatások iránti igény határozza meg, miközben az élő erős szolgáltatást is egyre gyakrabban váltják ki intelligens védelmi és analitikai megoldásokkal. Ezeken túl akár szabványbeli vagy jogszabályi változások is szükségessé tehetnek bizonyos fejlesztéseket, beruházásokat. A további növekedéshez azonban céltudatos oktatásra, rengeteg szemináriumra van szükség, ahol a technikai lehetőségek mellett a veszélyekre is felhívják a figyelmet.
