Teljesen átalakult a polgári védelem rendszere Magyarországon, vidéken lezárult, Budapesten most kezdődik a toborzás. A köteles polgári védelmi szolgálat kötelező, aki nem küldi meg az adatait, 150 ezret is fizethet.
Teljesen átalakult a polgári védelem rendszere Magyarországon, befejeződik az egy éve megkezdett toborzás, 18 megyében már megalakultak a megyei szervezetek, Budapesten most kezdték a toborzást – mondta Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) főigazgatója a pénteki székesfehérvári állománygyűlésen.
A polgári védelmet 1945-ben hozták létre alapvetően atomháborús időszakra, hogy megelőző lépéseket tehessen a lakosság védelme érdekében. A borsodi árvíz idején 2010-ben kiderült, hogy a rendszer egyáltalán nem működik, mert szervezete, létszáma alapján alkalmatlan feladatainak elvégzésére, tagjai semmilyen képzést nem kaptak és eszközellátásuk sem igazodott az adott megye veszélyeztetettségéhez.
Az év eleje óta hatályban lévő katasztrófavédelmi törvényben foglaltaknak megfelelően központi polgári védelmi szervezet alakul a különleges szakértelmet és technikai eszközöket igénylő szakfeladatok ellátása érdekében. A központi polgári védelmi szervezet megalakításáról szóló egyeztető megbeszélésen a BM OKF országos polgári védelmi főfelügyelője mellett a Magyar Közút Nonprofit Zrt., a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Tranzorg Kft., a Magyar Barlangi Mentőszolgálat, a Magyar Búvár Szakszövetség és a Katasztrófavédelmi Intervenciós Csoport szakemberei vettek részt. A szervezet az ország egész területén bevethető és alkalmazható lesz a lakosság megsegítése érdekében, akár több megyét érintő veszélyeztetettség esetén is.
Bakondi György kiemelte, az új polgári védelmi rendszer két pillérre támaszkodik: az önkéntes és a „köteles” tagokra. Az önkéntesek számos megyében működnek már, speciális feladatokat látnak el. Vízi mentők, búvárok, kutyás keresők, hegyi és barlangi mentők tartoznak ebbe a kategóriába. Nemzeti minősítési vizsgát kell tenniük, majd ezt követően pályázhatnak az OKF-nél pénzügyi támogatásra, amelyet eszközbeszerzésre fordíthatnak. A köteles polgári védelmi szolgálat kötelező. Egy-egy járvány, nukleáris vagy vegyi baleset, egyéb katasztrófahelyzet esetén az ide sorolt emberek tudását vagy speciális eszközeit használják. A katasztrófavédelem főigazgatója szerint azokat is ide sorolták, akiknek nincs speciális gépe vagy tudása, de egy 40 órás képzést követően a gyakorlati végrehajtásban tudnak segíteni a mentési munkálatokban.
Bakondi György hangsúlyozta, az adott település vagy megye veszélyességéhez igazították a polgári védelem létszámát, technikai felszereltségét, kiképzését. Megyénként mindenki tud róla, kire számítanak, ők ünnepélyes keretek között esküt is tettek már – mondta.
Kitért arra, hogy míg a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet létszáma 12 eze, addig a polgári védelemhez 102 ezren tartoznak.
A Népszava pénteken írt arról, hogy beindul a „toborzás” katasztrófahelyzetekre, a hivatalok azt kívánják felmérni, ki mozgósítható polgári védelmi szolgálatra. A lap felidézte, az adatgyűjtésre a katasztrófavédelmi törvény tavalyi módosítása jogosítja fel a helyi polgármestereket: nevét, születési helyét és idejét, anyja családi és utónevét, valamint a lakcímét mindenkinek meg kell adnia, ha pedig valaki mentességet élvezne a szolgálat alól, akkor annak okát is.
Aki nem küldi vissza a kért válaszokat, akár 150 ezer forintos bírságra, 60 napos elzárásra vagy közmunkára számíthat – írta a lap, amely szerint az adatokat az önkormányzat továbbítja a katasztrófavédelemnek, vagyis a friss nyilvántartással egyszerre két hivatal is rendelkezhet.
Forrás: BP-összeállítás (BP/OKF/MTI/Népszava)
