Az orosz-amerikai kapcsolatok állapota csaknem kritikus, a két elnök szerdai genfi találkozójának elő kellene mozdítania a megértést köztük néhány kérdésben – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója.
„A találkozó közben az elnökök ha nem is megállapodásra, de megértésre fognak jutni. Természetesen ez hatással lesz az orosz-amerikai kapcsolatok alakulására, amelyek mára zsákutcába jutottak, és amelyek állapota közel van a válságoshoz, és ebben az összefüggésben nyilván valamit tenni kell majd” – mondta Usakov.
Hozzátette, hogy mivel mindkét fél tudja, hogy „szét kell szedni a beomlásokat” a kétoldalú kapcsolatokban, „praktikus optimizmussal” tekint a találkozó elé, de nem naggyal. Usakov szerint minden megállapodás, ha egyáltalán sikerül majd ilyet elérni, kompromisszumos lesz, és hasznára válik majd a viszonynak.
Usakov a Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök szerdán esedékes tárgyalásainak napirendjén szereplő témakörök között említette meg az amerikai-orosz viszony állapotát és fejlődési kilátásait, a stratégiai stabilitás, információbiztonság valamint a kiberbűnözés elleni küzdelem, a gazdasági együttműködés, az éghajlat, az Északi-sarkvidék és a koronavírus elleni küzdelem problémáit. Usakov szerint felek „desszertnek” a regionális kérdéseket hagyták meg, köztük a Közel-Kelet, Szíria, Líbia, az iráni atomprogram, az afganisztáni rendezés, a Koreai-félsziget, Hegyi-Karabah és Ukrajna ügyét.
„Az elnökök bármilyen témát felvethetnek” – válaszolta a tisztségviselő arra a kérdésre válaszolva, hogy a terítékre kerül-e Alekszej Navalnij elítélt orosz politikus és Fehéroroszország kérdése.
Úgy vélekedett, hogy noha a napirendet nem volt nehéz összeállítani, tartalmilag nagyon nehéz tárgyalások várhatók. A kétoldalú kapcsolatban megoldatlan kérdésnek nevezte, hogy az amerikaiak a világ minden részén orosz állampolgárokat „fogdosnak össze”, és a 2014 után bevezetett szankciók közepette sok indokolatlan lépést tettek az orosz diplomáciai képviseletek ellen. A történteket a tanácsadó az orosz tulajdon ellopásának nevezte.
Usakov arra utalt, hogy az Egyesült Államok 2017. szeptember 2-án bezáratta a San Franciscó-i orosz főkonzulátust, valamint a washingtoni kereskedelmi képviseletet és annak New York-i kirendeltségét. (Az első két ingatlan diplomáciai mentességet élvező orosz tulajdon, a harmadik bérlemény.) A történteket Moszkva nyíltan ellenséges lépésként értékelte, és követelte a vagyontárgyak visszaszolgáltatását. Fél évre rá, 2018. március 26-án Washington bezáratta a seattle-i orosz főkonzulátust (bérlemény) és a főkonzul rezidenciáját (orosz tulajdon) is.
Usakov megerősítette, hogy a tárgyalásokat követően a két elnök a hagyományoktól eltérően nem közösen, hanem külön tart majd sajtóértekezletet. Megemlítette, hogy az együttes tájékoztatókat a szovjet időktől kezdve az amerikai fél szorgalmazta aktívabban.
Elmondta, hogy Putyin szerdán érkezik majd Genfbe, a Biden által kezdeményezett csúcstalálkozóra, és elutazása előtt találkozik Guy Parmelin svájci elnökkel is. Usakov a tárgyalások menetétől tette függővé azok időtartamát. Elmondta, hogy a csúcsot fokozott járványvédelmi óvintézkedések mellett fogják megtartani, a küldöttségek tagjai számára kötelező a PCR-szűrés.
Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő keddi tájékoztatása szerint a tárgyalások mintegy négy-öt órán át fognak tartani, a szüneteket is beleszámítva. A TASZSZ genfi keltezéssel azt jelentette, hogy Putyin sajtótájékoztatója helyi idő szerint várhatóan 18 órakor kezdődik majd.
A hírügynökség úgy értesült, hogy a csúcs 13 óra 15 perckor szűkkörű megbeszéléssel kezdődik majd a két elnök és a két külügyminiszter részvételével. Ezután mintegy háromnegyed órával a két küldöttség két, mintegy kétórás fordulóban ül tárgyalóasztalhoz bővített létszámban.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Izvesztyija című napilapban kedden megjelent nyilatkozatában nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a csúcs után a washingtoni orosz és a moszkvai amerikai nagykövet visszatérjen állomáshelyére. A két misszióvezető azt követően tért haza konzultációra, hogy Biden egy márciusi televíziós interjúban igenlően válaszolt arra a kérdésre, hogy gyilkosnak tartja-e Putyint, és azt hangoztatta, hogy Moszkvának „meg kell fizetnie” az amerikai választásokba való beavatkozásáért.
„Feltételezem, hogy az eredmények egyike a vezetők azon döntése lesz, hogy a nagykövetek visszatérnek, és hozzáfognak az egyetértés vagy a csúcson elérendő megállapodások megvalósításához. Ez fontos jelzés lenne, hogy egy nehéz oldalt átlapoztak, és valami új kezdődik” – mondta lapnak a magas rangú diplomata.
Rjabkov azt mondta, hogy amerikai részről nem tapasztalt készséget a külképviseletek normális munkájához való visszatérésre, ám ha ennek jelét adják, Moszkva nyitott a tárgyalások haladéktalan elindítására. Kijelentette: az a feltétele Egyesült Államok eltávolításának az Oroszországgal szemben barátságtalan országok listájáról, hogy Washington felhagy az orosz ügyekbe való durva beavatkozással.
Kifejezte Moszkva készségét, hogy az Európa Tanács vonatkozó egyezménye és a kölcsönösség alapján Oroszországban elítélt amerikai állampolgárokat szolgáltasson ki az Egyesült Államoknak, de, mint mondta, a névsorban a kémkedés címén börtönbe zárt Paul Whelan volt tengerészgyalogos nem szerepel. Peszkov azt mondta, hogy a fogolycsere konkrétumairól mindaddig, amíg a csúcson szóba nem kerül, ha szóba kerül, „nem helyénvaló” beszélni.
