Harmadik országok részéről érkező fenyegetések figyelembevételével tárgyal majd a közös projektek megvalósításáról Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak.
Merkel szombat este a Berlin melletti Meseberg kastélyban, a német kormány vendégházában fogadja majd Putyint. A két vezető több mint ötévi kihagyás után találkozik ismét német földön. Igaz, Merkel volt az első európai vezető, aki az elnökké történt újraválasztását követően elsőként tett látogatást Putyinnál, május 18-án, Szocsiban.
Peszkov szerint a szombati megbeszélések témája „a közös kereskedelmi projektek megvalósítása” lesz „azon fenyegetések fényében, amelyeket harmadik országok hangoztatnak e projektek ellen”. Emellett „a legaktuálisabb témák” kerülnek napirendre, közöttük „természetesen Ukrajna és Szíria”.
Újságírói kérdésre válaszolva Peszkov kételyét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Putyin és Merkel megvitatná a megrendült gazdaságú Törökországnak nyújtandó közös segítség lehetőségét. Mint mondta, ilyesmi aligha lehetséges török részvétel nélkül.
Peszkov megerősítette, hogy Putyin Németországba Ausztria érintésével utazik majd, ahol szombaton megjelenik Karin Kneissl osztrák külügyminiszter esküvőjén. A német fővároshoz közeli kastélyban a tárgyalások megkezdése előtt az orosz elnök és Merkel kancellár sajtónyilatkozatban ismerteti majd a megvitatandó témákat. A Kreml szóvivője korábban ezek közé sorolta az amerikai szankciók nyomán kialakult helyzetet, valamint a kétoldalú gazdasági együttműködés, így az Északi Áramlat-2 gázvezeték megépítésének kérdéseit.
Az orosz állami média Vesztyi hírportálja pénteken idézte a Handelsblatt című német gazdasági lapot, amely szerint „Oroszország és Németország között olvad a jég”, amelyet a közös vetélytárssá vált Donald Trump amerikai elnök melegített fel.
A Rosszija 24 hírtelevízió péntek délelőtti háttérműsorában megszólaló szakértők egyetértettek abban, hogy Putyin és Merkel olyan időszakban kívánja áttekinteni a közös érdeklődésre számot tartó területeket, amikor, ha erősen eltérő mértékben is, de erősödik az Oroszországra és Németországra a tengerentúlról gyakorolt nyomás. Moszkvában elemzői szinten nem várnak látványos bejelentéseket a kétoldalú csúcstól, azt viszont igen, hogy a két vezető értésre adja majd: nem hajlandók meghajolni a külső kényszer előtt.
Mindkét fél számára fontos, hogy megépüljön az Oroszországból Németországba vezető Északi Áramlat-2 földgázvezeték, amely komoly, szankciófenyegetésekben is megmutatkozó ellenállást váltott ki amerikai részről. Az orosz médiában megjelent prognózisok szerint Merkel, aki a Krím félsziget orosz elcsatolásának és az ukrajnai beavatkozásnak egyik leghatározottabb bírálója Európában, továbbra is ragaszkodni fog ahhoz, hogy Oroszország az új vezeték lefektetése után is fenntartsa az ukrajnai gáztranzitot. Erre Putyin korábban, kelletlenül ugyan, de hajlandóságot mutatott.
Moszkva egyébként erősen nehezményezi, hogy Washington az európai energiafüggetlenség elvesztésének veszélyével érvel, de szerinte valójában az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) exportja előtt egyengeti az utat, a sokkal olcsóbb vezetékes orosz gázzal szemben. A hivatalos orosz állásfoglalások szerint a tisztességtelen versenyhelyzet megteremtésének szándéka húzódik az amerikai vámtarifa-emelések, az Iránnal kereskedő országokkal és cégekkel szemben hangoztatott fenyegetések, valamint az Oroszország ellen különböző címen bevezetett gazdasági büntetőintézkedések mögött.
Moszkva számára fontos lenne azt elérni, hogy Németország és az unió többi országa ne kövesse automatikusan az Egyesült Államok újabb és újabb szankcióit. A hivatalos orosz narratíva ezzel kapcsolatban azt igyekszik hangsúlyozni, hogy Európa gazdasága eddig is érzékeny veszteségeket szenvedett el az Oroszország ellen az Ukrajnában játszott szerepe miatt meghirdetett büntetőintézkedések, valamint a válaszul bevezetett élelmiszerembargó miatt.
Miközben Ukrajna ügyében Oroszországban nem várnak elmozdulást – ami miatt Moszkva Kijevet hibáztatja -, orosz elemzők szerint nem kizárt, hogy az elnök és a kancellár a Bassár el-Aszad szíriai államfő rezsimje ellen bevezetett amerikai és európai szankciók dacára is talál megoldást az együttműködésre a szíriai menekültek hazatelepítése és az arab ország újjáépítése terén. Azt, hogy Merkel számára – akinek belpolitikai pozíciója megrendült a migránsok 2015-ben történt tömeges befogadása következtében – mennyire fontos a helyzet rendezése, az is jelzi, hogy a kancellár július 24-én szabadságát megszakítva fogadta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert és Valerij Geraszimov vezérkari főnököt.
Pedig Geraszimov neve szerepel az ukrajnai beavatkozás miatt európai beutazási tilalom alá vont személyek listáján, így a tábornok elvileg be sem tehette volna a lábát Németországba.
