Bonaparte Napóleon valószínűleg meghódította volna Oroszországot 1812-ben, ha Mihail Illarionovics Kutuzov hadvezéren nem hajtott volna végre életmentő agyműtéteket Jean Massot francia sebész – erre a következtetésre jutottak a phoenixi Barrow Neurológiai Intézet kutatói, akik két éven át tanulmányozták a korabeli orosz és francia történelmi és orvostudományi dokumentumokat.
„Ez a történet arról szól, miként változtatta meg az orvostudomány az emberiség történetét” — hangoztatta Mark C. Preul, a phoenixi St. Joseph’s Kórház és Orvosközpontban működő intézet agysebészeti tanszékének igazgatója, a Journal of Neurosurgery című folyóiratban közzétett tanulmány egyik szerzője.
Kutuzov (1745-1813) a törökök ellen folytatott háborúkban kétszer szenvedett fejlövést. Az egyik golyó 1744-ben megsemmisítette homloklebenyét, ami később szeszélyes magatartást és kiszámíthatatlan döntéshozatalt idézett elő nála. 1788-ban szenvedte másik fejsérülését.
Áttekintve és összevetve az orosz és francia vonatkozó forrásokat a Barrow intézet nemzetközi kutatócsoportja arra a következtetésre jutott, hogy francai sebészének, Jean Massot-nak kulcsszerepe volt abban, hogy Kutuzov 1812-ben győzelemre vezette a cári hadsereget.
Ki akartuk deríteni, mi is történt valójában és azonosítani ezt az orvost, aki megmentette Kutuzovot. Massot-ról bizonyos mértékig megfeledkeztek. Pedig ő a sebészeti eljárás élvonalában volt. Olyan hihetetlen korszerű eljárást alkalmazott, amelyet még ma is használunk” — hangsúlyozta Preul.
Kutuzov 1774-ben elszenvedett sebesülése valószínűleg befolyásolta döntéshozatali képességét. Korabeli szemtanúk szerint az első sebesülés után megváltozott a tábornok személyisége. Így, amikor 1812 őszén Napóleon Moszkva alá érkezett hatalmas haderejével, Kutuzov elkerülte a konfrontációt. Elrendelte Moszkva felégetését és hadseregével Moszkvától keletre, biztonságos helyre húzódott vissza. Napóleon hadserege megszállta Moszkvát, ám élelem és utánpótlás hiányában a korai igen kemény orosz tél legyőzte őt. Napóleon decemberben hadseregét hátrahagyva legyőzötten tért vissza Párizsba.
„A többi tábornok úgy vélte, hogy Kutuzov őrült, és valószínűleg az is volt. Az agyműtét megmentette életét, de agya és egyik szeme súlyosan sérült maradt. Ez a helyzet idézte elő azt, hogy később a legjobbnak bizonyult döntést hozza meg. Ha nem lett volna sérült, valószínűleg szembeszállt volna Napóleonnal és vereséget szenvedett volna — magyarázta Preul.
Az agysebész szerint orvosi vizsgálatok nélkül nem lehet teljességgel feltárni Kutuzov sebesüléseit és a francia sebész műtétjeit a tábornokon. Kutuzov holttestét azóta nem vizsgálták meg, hogy 1813. áprilisi halála után elvégezték a halottkémi vizsgálatot. Egy dolog nyilvánvaló: Kutuzov nem vezethette volna a cári sereget Massot erőfeszítései nélkül – tette hozzá Preul.
Egyesek bizonyosan azt mondanák, hogy a sors keze volt abban, hogy ez a briliáns orosz tábornok, aki az orosz lélek és karakter megtestesítőjévé vált, túlélt két majdnem halálos fejsérülést, de elkerülte a figyelmet a kor legjobb agysebészeti eljárása, amely jelentős részben járult hozzá Kutuzov sikereihez – írták a kutatók tanulmányukban.
