A magyar rendőrség még nincs felkészülve a 21. század infokommunikációs kihívásaira – állítja az alapjogi biztos. Szabó Máté egy nemzetközi projektre hivatkozva rámutatott: a rendőrségnek a közösségi portálokon is képesnek kell lennie arra, hogy hatékonyan kommunikáljon az interneten szerveződő tömegdemonstrációk mozgatóival.
A közlemény szerint a GODIAC-projekt egyik legfontosabb célja annak kidolgozása, miként lehet alkalmazni az új infokommunikációs technológiát arra, hogy konstruktív párbeszédet, „közrendvédelmi partnerséget” eredményezzen a rendőrök és a szintén elsődlegesen a virtuális térben hálózatokat alkotó tüntetők között a közrend megzavarásának és a tüntetések elfajulásának megelőzésében.
A projektben az ombudsman munkatársai két éve aktívan részt vesznek és az új felismeréseket a magyarországi demonstrációk vizsgálatában is hasznosítják.
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala a közleményben kitér arra, hogy jelenleg négy demonstráció rendőri kezelésének körülményeit elemzik a biztos munkatársai. „Vizsgálják a Józsefvárosi Polgármesteri Hivatalban az aktivisták „irodafoglalásával”, a 2011. december 23-i Kossuth téri tüntetéssel, az MTVA épülete előtti éhségsztrájkkal, valamint 2012. január 2-án az Operaház előtti tüntetésekkel kapcsolatos rendőrségi jogalkalmazási gyakorlatot”.
Mint írták: folytatódik az a vizsgálatsorozat, amelyre még Sólyom László korábbi köztársasági elnök 2007-ben ombudsmanná jelölésekor kérte Szabó Mátét. Az ombudsman 2008-ban a gyülekezési jog érvényesülését vizsgáló projektet indított, és munkatársaival azóta is rendszeresen foglalkozik a tüntetések és más tömegrendezvények rendőri kezelésének alapjogi problémáival mind panaszok, mind hivatalból indított vizsgálatok alapján.
A közleményben rögzítették azt is, hogy a tüntetések egyre többször lépik át a nemzeti kereteket, miközben változnak és fejlődnek a tüntetési taktikák is. A demonstrációk nemzetközivé válásával szükségessé vált a rendőri tudás „nemzetköziesítése” is.
Mint hozzátették: egész Európában kihívást jelent, hogy a rendőrségnek egyfelől garantálnia kell a biztonságot, másfelől viszont lehetővé kell tennie, hogy az állampolgárok szabadon gyakorolhassák a jogaikat. Ennek támogatására jött létre 2009-ben a GODIAC-projekt 11 országból 20 partnerszervezet – rendészeti szervek és kutató, illetve oktatási intézetek, valamint az ORFK és az alapvető jogok biztosának – részvételével.
Az ombudsmani hivatal közlése szerint az eredményeket és felismeréseket összegző legutóbbi, svédországi konferencián a témák között szerepelt, hogy a 21. század tömegtüntetéseinek egyik újdonsága a közösségi oldalak használata a megmozdulások szervezésében. A rendőrségnek tehát az ilyen oldalakon – mint a Facebook vagy a Twitter – is képesnek kell lennie arra, hogy hatékonyan kommunikáljon az interneten szerveződő tömegdemonstrációk mozgatóival.
A hivatal megállapítása szerint az ilyen módszerek a magyar rendőrség eszköztárában még nem szerepelnek, sőt, a GODIAC-projektben szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a közösségi oldalak közvetítő lehetőségei egyelőre még nem tudatosultak a magyar rendőrségi gyakorlatban. A londoni rendőrség, a Metropolitan Police például a közösségi oldalakon aktívan kommunikál a rendezvények ideje alatt is, és csaknem 1600 bejegyzése van a Twitteren. Ezzel szemben a Magyar Rendőrség nevű felhasználó mindössze 14 bejegyzést tett közzé, a legutóbbit 2010 februárjában – mutatott rá a hivatal.
a szerk.
A magyar rendőrség ugyan már megjelent a Facebookon, a hatóság közösségi „profiljáról” azonban meglehetős dilettantizmus sugárzik. Kommunikációs körökben évek óta közszájon forog, hogy vérciki élő személyként, külön felhasználóként regisztrálni a cégek, szervezetek, közösségek rajongói oldalait. A Magyar Rendőrség oldal ennek ellenére az emberek barátja, ismerőse akar lenni, ami nem csak, hogy marketing szempontból kezdetleges és otromba megoldás, de azt a veszélyt is magában hordozza, hogy a Magyar Rendőrség FB-oldal üzemeltetője (értsd: a Rendőrség) valamennyi ismerősének adataiba részletes betekintést nyer, beleértve a felhasználók fényképeit, kapcsolati hálóját is. A Magyar Rendőrség üzenőfalán néhány aktív „ismerős” megosztásai olvashatók: ugyancsak erőtlen próbálkozások arra, hogy a cég megszólaljon a „fészbukerek” hangján. A rendőrség a Twittertől is csakhamar megijedt: a Magyar Rendőrség felhasználónévvel regisztrált account alatt összesen 14 megosztás szerepel – körözési felhívások, valamint traffipax-infók. Nem tartott sokáig a rendőrségi kísérletező kedv ezen a felületen sem: a testület munkatársai összesen négy napot töltöttek csiripeléssel (2010. január 31. és február 3. között). Mintegy két hónappal később a megszületett az ORFK nevű felhasználó első, és azóta is utolsó tweetje, amely mindössze egy kísérletképpen begépelt „X” betűben merült ki. Az egész rendőrségi Twitter-láz valószínűleg a BRFK-tól indulhatott ki: a budapesti kapitányság névbetűit viselő accountról egyetlen megosztás röppent szét az interneten (2009 novemberében), benne egy, a BRFK akkori vezetését bemutató bejegyezésre mutató közvetlen linkkel. Mindezek alapján maximálisan egyetérthetünk Szabó Máté hivatalának megjegyzésével, miszerint „a közösségi oldalak közvetítő lehetőségei egyelőre még nem tudatosultak a magyar rendőrségi gyakorlatban”.
Forrás: Biztonságpiac.hu/MTI
