Szankcióival az Egyesült Államok ki akarja szorítani Oroszországot a fegyver- és az energiapiacról – állította Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy, az európai gazdasági együttműködéséről tartott tanácskozáson.
„Az orosz fenyegetés elleni harc ürügyén Washington nemcsak az úgynevezett transzatlanti szolidaritást akarja befoltozni, nemcsak az európaiakat kényszeríti a védelmi kiadásaik növelésére, de elő akarja mozdítani gazdasági és energetikai pozícióit Európában, kiszorítani az önökkel közös energetikai projektjeinket, kiszorítani Oroszországot a fegyverpiacról, erre irányul a szankciók legutóbb meghirdetett adagja” – jelentette ki az orosz diplomácia vezetője.
Lavrov szerint Oroszország és az európai államok együttműködésének továbbra is fő akadálya az amerikaiak által kikényszerített szankciópolitika. Az egyoldalú szankciókat a rosszhiszemű konkurenciaharc eszközének nevezte, amelyek megsértik mind a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) normáit, mind pedig az ENSZ-közgyűlés vonatkozó szabályait. Anélkül, hogy megnevezte volna őket, kifogásolta, hogy európai országok egy kis csoportja is „destruktív”, valamint „nagyon agresszív” és „oroszellenesre hangolt” politikát folytat, és akadályozza az orosz-EU energetikai együttműködést.
Mint mondta, az uniós országok üzleti körei mind gyakrabban adnak hangot elégtelenségüknek a szankciók miatt kialakult helyzet miatt, amelynek ellenére azonban a kereskedelmi forgalom 25 százalékkal bővült Oroszország és az EU között az év első nyolc hónapjában. Lavrov ismét szóba hozta, hogy Moszkva kész fejleszteni kapcsolatait Brüsszellel minden olyan területen, amely arra készen áll.
Lavrov érvelése szerint az Egyesült Államok számára a Krím és a Donyec-medence „kényelmes ürügy” a rosszhiszemű konkurenciaharchoz. A miniszter azt hangoztatta, hogy azok a kijelentések, amelyeket Kurt Volker, az amerikai külügyminisztérium ukrajnai különmegbízottja tett a Donyec-medencei ENSZ-misszióval kapcsolatban, ellentétesek azokkal az erőfeszítésekkel, amelyeket a rendezés érdekében a normandiai formátumban tesznek.
Kifogásolta, hogy Volker szerint a békefenntartóknak körül kell venniük és „meg kell szállniuk” a Donyec-medencét, és csak ezt követően lehetne a területnek különleges státust biztosítani, valamint megtartani a helyi választásokat. Lavrov emlékeztetett rá, hogy az ukrán vezetés ezek megrendezését már két éve „szabotálja” és úgy vélekedett, hogy Kijev ugyanígy járna el a kéksisakosok „megszállása” után is. Felhívta a figyelmet, hogy Volker a rendezési folyamatból kirekesztené az önhatalmúlag kikiáltott szakadár köztársaságok vezetőit is.
A külügyminiszter beszámolója szerint az orosz javaslatról, hogy az ENSZ-erőket az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői biztonságának szavatolására vezényeljék a térségbe, még meg sem kezdődtek a tárgyalások a Biztonsági Tanácsban, annak ellenére sem, hogy Párizs és Berlin érdeklődést mutatott irántuk. Megismételte, hogy Moszkva a minszki megállapodások maradéktalan betartását tekinti a rendezés alapjának.
A tervezett, nyugati irányú orosz gázvezetékekről szólva Lavrov kijelentette, hogy a Balti-tenger nemzetközi vizein át megépítendő Északi Áralmlat-2 esetében nincs szükség EU-falhatalmazásra, mert az uniós jog, mint az a bizottság jogászai is megállapították, nem ismeri a területenkívüliséget. A Török Áramlat Európa felé történő meghosszabbítását ugyanakkor – a leállított Déli Áramlat negatív tapasztalatára hivatkozva – kifejezetten a Brüsszel által adandó jogi garanciáktól tette függővé.
Lavrov egy Moszkvában ugyancsak kedden megtartott orosz diaszpóra-tanácskozáson hangsúlyozta, hogy Ukrajnában és a balti államokban továbbra is nyíltan diszkriminálják az orosz kisebbséget. Mint mondta, az Oroszország ellen folytatott „tisztességtelen tájékoztatási háború” fényében nehéz túlértékelni a határon túl élő oroszok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy előmozdítsák Moszkva „objektív ábrázolását”, valamint hogy rendben tartsák az orosz és a szovjet hadisírokat.
