Az Európai Unió rögtön az orosz-amerikai csúcs után elkezdte „boldogan együtt dúdolni” az Egyesült Államokkal, hogy Moszkvának a Nyugat elvárásainak megfelelően kell változtatnia viselkedésén a kapcsolatok normalizálása érdekében – írta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Kommerszant című napilapban és a Rosszija v globalnoj polityike című folyóiratban megjelent cikkében.
Lavrov A jogról, a jogokról és a szabályokról című cikkében emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök genfi csúcstalálkozóján, ahogy azt az orosz vezető a nyilvánosság előtt is elmondta, arról volt szó, hogy minden területen szigorúan a paritás és a kölcsönösen elfogadható érdekegyensúly alapján lehet eredményt elérni. A tárcavezető szerint a tárgyalások során ezzel szemben nem hangzott el ellenvetés.
Ám a tárgyalásokat követően az amerikai fél arról kezdett el beszélni, hogy Moszkvát a csúcson egyértelműen figyelmeztették, és követeléseket fogalmaztak meg vele szemben. Elhangzott az a fenyegetés is, hogy ha Oroszország néhány hónapon belül nem fogadja el a Genfben felvázolt „játékszabályokat”, akkor újabb nyomásnak lesz kitéve.
„Különösen jelzésértékű, hogy rögtön a tárgyalásokat követően Washington a korábbi betokosodott álláspontját kezdte el hangoztatni, annál is inkább, mert az európai fővárosok, ráérezve a «nagy testvér» hangulatára, azonnal aktívan és örömmel kezdtek el együtt dúdolni vele. Nyilatkozataik lényege, hogy készek normalizálni a kapcsolatokat Moszkvával, de csak azután, hogy változtatott a magatartásán” – írta az orosz diplomácia vezetője.
Megjegyezte: pedig még nem is tudni, hogy a gyakorlatban hogyan zajlanak majd a Genfben az együttműködés ügyében elért kölcsönös egyetértés konkretizálásáról folytatandó orosz-amerikai konzultációk.
Lavrov szerint a nyugati országok vezetőinek az orosz-amerikai csúcsot megelőző találkozói azt a benyomást keltették, hogy céljuk a Moszkvával való viszony „nyilvános szolidarizálására” való felkészülés volt. Emlékeztetett arra, hogy Genfet megelőzően tartották a G7-csoport cornwalli és a NATO brüsszeli csúcstalálkozóját, Biden pedig találkozott Charles Michellel, az Európai Tanács és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.
Az orosz miniszter rámutatott, hogy a cornwalli és a brüsszeli dokumentumok a „szabályokon alapuló világrend” koncepciójának előmozdításáról szólnak, ellensúlyozandó a nemzetközi jognak az elsősorban az ENSZ Alapokmányában rögzített egyetemes elveit.
„A Nyugat mindenki számára világossá akarta tenni: egységesebb, mint valaha, és a nemzetközi színtéren csak azt teszi, amit helyesnek tart, miközben másokat – különösen Oroszországot és Kínát – arra kényszerít, hogy az általa kijelölt irányt kövessék” – írta Lavrov.
Kifogásolta, hogy a Nyugat kerüli az általa emlegetett „szabályoknak”, valamint annak a kérdésnek a kifejtését, hogy miért van szükség rájuk, ha a nemzetközi jognak több ezer általánosan elismert eszköze van, amelyek egyértelműen rögzítik az államok kötelezettségeit, valamint a teljesítésük ellenőrzését szolgáló átlátható mechanizmusokat.
„A nyugati «szabályok» «szépsége» éppen a konkrétumok hiányában rejlik: amint valaki a Nyugat akaratával szemben cselekszik, a Nyugat azonnal «szabályszegést» jelent be (tények bemutatása nélkül), és kijelenti, hogy «joga van megbüntetni» a szabályszegőt” – fogalmazott a külügyminiszter.
Álláspontja szerint a konkrétumok hiánya szabad utat nyit az önkénynek, a versenytársak gátlástalan módszerekkel történő visszaszorítása érdekében. Ez Lavrovot Oroszország „hetyke” kilencvenes éveire emlékeztette, amikor ezt a magatartást úgy hívták, „fogalmak szerint cselekedni”.
„A szankciók és a szuverén kormányokra való jogellenes nyomásgyakorlás más eszközei használatának fokozásával a Nyugat a totalitarizmust erőlteti rá a világ ügyeire, birodalmi, neokolonialista álláspontot képvisel más országokkal szemben: vezessétek be otthon azt a demokráciamodellt, amelyre szükségünk van, de a külügyekben ne törődjetek a demokráciával, mi mindent magunk döntünk el, maradjatok csendben, különben megbüntetünk benneteket” – írta.
A „szabályokon alapuló világrend” koncepciójának bevezetésével a Nyugat célja, hogy a kulcsfontosságú témákról szóló vitákat a számára kényelmes fórumokon folytassa le, amelyekre a másként gondolkodók nem kapnak meghívást. Lavrov szerint az ilyen rend a kettős mérce megtestesítője. Példaként említette, hogy a Nyugat a népek önrendelkezési jogát a számára kedvező esetekben – a Malvin-szigetek (Falkland-szigetek) és Koszovó esetében – abszolútumként ismerte el, a Krím esetében azonban elítélte. De a „szabályok” fogalma nemcsak a nemzetközi jog, hanem „az emberi természet elleni támadásban” is megnyilvánul.
„Egy sor nyugati ország iskoláiban a tanterv részeként arról győzködik gyerekeket, hogy Jézus Krisztus biszexuális volt. A «felvilágosult Európában» a józan politikusok azon kísérletei, hogy megvédjék a gyerekeket az agresszív LMBT-propagandától, militáns tiltakozásra találnak. Támadás zajlik minden világvallás alapjai és a bolygó kulcsfontosságú civilizációinak genetikai kódja ellen” – hangsúlyozta Lavrov.
A miniszter leszögezte, hogy a komoly, önbecsüléssel bíró országok soha nem hagyják, hogy az ultimátumok nyelvén tárgyaljanak velük, és csakis a méltányos párbeszédet tartják célravezetőnek a kérdések megoldásában.
„Mindig is nyitottak voltunk az őszinte párbeszédre mindazokkal, akik kölcsönös hajlandóságot mutatnak arra, hogy a nemzetközi jog szilárd és sérthetetlen alapjain keressék az érdekek egyensúlyát. Ezek a mi szabályaink” – írta Szergej Lavrov.
