Nem vezet egy újabb karibi válság kialakulásához az orosz-amerikai viszonyban a venezuelai helyzet – vélekedett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Moszkovszkij Komszomolec című bulvárlapban megjelent nyilatkozatában.

„Nem gondolom, hogy megismétlődne most a karibi válság. Még az úgynevezett limai csoportba tömörült országok is, amelyek ragaszkodnak ahhoz, hogy a venezuelai válságból csakis a Nicolás Maduro elnök lemondását követő, előrehozott választáson keresztül vezet kiút, nagyon feszültté váltak, amint az Egyesült Államok arról kezdett el beszélni – a katonai beavatkozás lehetőségére utalva -, hogy minden lehetőség az asztalon van” – mondta Lavrov.

„Garantálom önöknek, hogy ha kísérlet történik a katonai beavatkozásra, akkor a latin-amerikai országok túlnyomó többsége azonnal kategorikusan fel fog lépni ezen vonal ellen, és el fogja utasítani azt” – tette hozzá.

Lavrov szerint Moszkva többször is igyekezett „megsúgni” Caracasnak, hogy reformokat kell bevezetni a szociális és a gazdasági helyzet javítása érdekében. Mint mondta, venezuelai kérésre konzultáció folyt a két ország között, és orosz részről ajánlásokat dolgoztak ki a dél-amerikai ország számára.

A tárcavezető „elfogadhatatlannak” nevezte azokat a módszereket, amelyek segítségével Washington az venezuelaiak életének javítására törekszik, és „arcátlannak” azt az amerikai állásfoglalást, amely szerint a nyugati féltekén kívüli országoknak nem lehetnek érdekei abban a régióban.

Kifogásolta, hogy az Egyesült Államok, miután „dölyfösen” beavatkozott a venezuelai helyzetbe, értésre adta, hogy Kuba és Venezuela lesz a következő, vagyis – mint mondta – „bármely ország, rendszer és kormány, amely nem tetszik” neki. Felhívta a figyelmet arra, hogy a világ tele van amerikai bázisokkal, „amelyek közül mindegyik meglehetősen komoly kockázatot hordoz magában”.

Az orosz-japán kapcsolatokról szólva Lavrov úgy vélekedett, hogy azok még „nem értek meg” a békemegállapodás bonyolult problémáinak megoldására. Rámutatott, hogy minden jelentősebb kérdésben, amelyben nézetkülönbség mutatkozik meg a két ország között, Japán ugyanazt az álláspontot képviseli, mint az Egyesült Államok. Hozzátette, hogy Tokió Washington nagyon közeli, ha nem a legfontosabb szövetségese a térségben, az amerikai politika pedig nyíltan oroszellenes.

Lavrov kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok egyedül képes lehetne az afganisztáni helyzet megoldására és sürgette az érdekelt országok összefogását. Mint mondta, az Afganisztánnal szomszédos összes országot egyesítő „moszkvai formátum” mellett nagyon hasznosak voltak ebben a témakörben az orosz-kínai amerikai különmegbízotti megbeszélések.

Hangot adott meggyőződésének, hogy a többi válsághelyzet megoldásához is kollektív erőfeszítésekre van szükség.

A NATO bővítésére kitérve az orosz külügyminiszter egyebek között azt jósolta, hogy Montenegró taggá válása és Észak-Macedóniának a szövetségbe való „behúzása” után ezeknek az országoknak a területén katonai objektumok jelennek majd meg, és kormányaikat amerikai fegyverek megvásárlására fogják „rákényszeríteni”. Ettől Lavrov szerint Európában nem lesz nyugodtabb a helyzet.