A német titkosszolgálatok valószínűleg segítettek Alekszej Navalnijnak a Vlagyimir Putyin orosz elnök tulajdonának mondott „gelendzsiki palotáról” szóló film felvételében – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
„Ebben a filmben Navalnij felkeresi a szovjet hírszerzés egykori drezdai rezidenciájának épületét, és valamilyen német kollégákkal együtt a nézőknek anyagokat mutat be egy dossziéból, amelyet +Putyin személyes dossziéjaként+ mutat be. Világos, hogy ebbe az épületbe bejutni, mi több, hozzáférést kapni egyes archív anyagokhoz nem lehet az NSZK hivatalos hatóságaival – legvalószínűbb módon a titkosszolgálataival – folyó együttműködés nélkül” – hangzott a tárcavezetői kommentár.
Az orosz diplomácia vezetője bejelentette, hogy az ügyben a moszkvai külügyminisztérium magyarázatért fordult Berlinhez. Mint mondta, Moszkva konkrétan azt akarta megtudni, hogy ha Berlin annyira aggódik Navalnij személyes adatai miatt, akkor hogyan kerülhetett a nyilvánosság elé a német archívumból az érintett beleegyezése nélkül az a dosszié, amely e film készítői szerint Putyiné. Lavrov szerint a német diplomáciai tárca azt a választ adta, hogy Navalnij az illetékes német szervekkel folytatott egyeztetést követően férhetett hozzá az anyagokhoz, amelyekben „semmi titkos nem volt”.
„A kommentár fölösleges” – tette hozzá a külügyminiszter.
Lavrov nehezményezte, hogy a Nyugat „majdhogynem a Navalnij körüli helyzetet akarja megtenni az Oroszországgal folytatott párbeszéd fő témájának”, valamint hogy a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) technikai titkársága a Navalnij-ügyben szerinte „nyíltan alájátszott” Németországnak. A miniszter rámutatott, hogy miután „a német fél állítása szerint” Franciaország és Svédország is megerősítette a Bundeswehr következtetését (miszerint az orosz ellenzékit „Novicsok” típusú méreggel próbálták megölni), az OPCW koordináló szerve „át nem látható együttműködési eljárásba” kezdett Berlinnel, és ezután a németeknek, a franciáknak és a svédeknek adott igazat, de nem nevezte meg az „állítólag a páciens biológiai mintáiban” talált anyag képletét, arra hivatkozva, hogy német megrendelésre dolgozott. Az OPCW a válaszért Moszkvát Berlinhez irányította, amely azonban nem adott felvilágosítást, Párizshoz és Stockholmhoz hasonlóan.
Az orosz miniszter közölte, hogy Oroszország ki fogja kérni az OPCW álláspontját a Svájcban élő Vitalij Kozak neurológus indítványáról, aki a Navalnij-ügyben a The Lancet tudományos folyóiratban megjelent publikáció után arra hívott fel, hogy független orvosbiológiai szakértők vitassák meg a cikkben közölt tényeket. Lavrov hangsúlyozta, hogy Josep Borrell európai uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővel tárgyalva éppen az orosz-uniós kapcsolatok fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta, és emlékeztetett rá, hogy 2014-ben (a Krím elcsatolását és a délkelet-ukrajnai orosz beavatkozást követően) ezeket szerinte az EU rombolta le.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy Borrellnek a vasárnapi blogjában közölt álláspontja ellentmond annak, amit a pénteki moszkvai, Lavrovval közös sajtótájékoztatóján képviselt. Ezen a felek azt hangoztatták, hogy a nehézségek ellenére igény van a pragmatikus együttműködés fejlesztésére. Brüsszelbe visszatérve azonban az uniós fődiplomata arról értekezett, hogy a helyzet rossz, és meg rosszabb lesz. „Ez azt jelenti, hogy nem az EU megközelítéséről van szó, ez azt jelenti, hogy valaki diktálja az Euróai Uniónak, hogy milyen magatartást kell tanúsítani Oroszországgal szemben” – mondta. (Nehezen követhető, hogy hogyan következik a pragmatikus együttműködés kívánsága és a helyzet rossznak értékeléséből, hogy bárki is diktálna az EU-nak. A -szerk- megj.)
Borrellnek azzal az utólagos megjegyzésével kapcsolatban, hogy a moszkvai sajtótájékoztató „agresszívan megrendezett” volt, Zaharova azt mondta, hogy az ilyen vizitek alkalmával szokásos eseményre az EU moszkvai képviselete által javasolt nyugati újságírókat hívták meg, és Borrell azt válaszolhatta az ott elhangzott kérdésekre, amit jónak látott.
Zaharova a Rosszija 1 tévécsatornának nyilatkozva megalapozatlan lépésnek nevezte, hogy Berlin, Varsó és Stockholm hétfőn kiutasított három orosz diplomatát, miután Moszkva pénteken nemkívánatos személynek nyilvánította ezen országok egy-egy külszolgálati alkalmazottját, akik részt vettek egy, a hatóságok által nem engedélyezett Navalnij-párti tüntetésen.
Hétfőn a járványügyi előírások megsértése címén vádat emeltek Navalnij házi őrizetben lévő sajtótitkára, Kira Jarmis ellen a politikus melletti január 23-i szimpátiatüntetés ügyében. A moszkvai városi bíróság 25-ről 15-re csökkentette a Szergej Szmirnovra, a Mediazona ellenzéki hírportál főszerkesztőjére kirótt adminisztratív elzárást, a nyilvános rendezvények megtartására vonatkozó szabályok ismételt megsértése címén. Őt azzal vádolták meg, hogy a Twitteren január 20-án továbbított egy tréfásnak szánt üzenetet, amelyen rajta volt a három nappal később tartandó tüntetés dátuma és időpontja, a helyszín megjelölése nélkül. Az incidens miatt több sajtóorgánum szolidaritását fejezte ki.
A Navalnij alapította Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) januárban közzétett egy dokumentumfilmet, amely szerint Putyin egy 100 milliárd rubel értékű titkos uradalmat építtetett fel magának a Fekete-tenger partján. A YouTube számlálója hétfő este több mint 110,5 millió megtekintést mutatott.
