Ha Oroszországon és a délkelet-ukrajnai szakadárokon múlik, el lehet kerülni a háborút a Donyec-medencében – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a RIA Novosztyi hírügynökségnek adott interjúban.
„Ha ez tőlünk függ és a (délkelet-ukrajnai szakadár) milíciáktól, már amennyire az ő elvi megközelítéseiket értjük, akkor a háborút el lehet és el kell kerülni. Az ukrán oldalról, (Volodimir) Zelenszkij (ukrán elnök) oldaláról szólva nem bocsátkozom találgatásba, mert a külső megnyilvánulások alapján számára az a legfontosabb, hogy hatalmon maradjon, és ezért kész minden árat megfizetni, beleértve azt, hogy a neonácik és az ultraradikálisok kedvében járjon, akik továbbra is terroristának nyilvánítják a Donyec-medence milíciáit” – mondta.
Lavrov részrehajlással vádolta a nyugati országokat a délkelet-ukrajnai konfliktus résztvevőivel kapcsolatban. Szerinte azonban az Európai Biztonsági és Együttműködés Szervezet megfigyelőinek statisztikájából kiderül, hogy a szakadár területeken ötször annyi polgári személy és objektum sérül meg, mint azokon, amelyek az ukrán kormányerők ellenőrzése alatt állnak, és hogy az összetűzések túlnyomó többségében „Kijev kezdi a csapásmérést a polgári objektumra, a felkelők pedig válaszul azokat a pontokat támadják, ahonnan tüzelnek”.
Kifogásolta, hogy a Nyugat „nem tudja vagy nem akarja rákényszeríteni” Zelenszkijt a rendezésről megkötött, az ENSZ BT által jóváhagyott, ezért kötelező érvényű minszki megállapodások végrehajtására. Rámutatott, hogy ennek rendelkezéseit nem lehet kétféleképpen értelmezni, és csakis a meghatározott sorrendben lehet végrehajtani, vagyis az orosz-ukrán határ ellenőrzésének átvétele Kijev által nem előzheti meg a szakadár területek különleges státusának alkotmányba foglalását és az általános amnesztia kihirdetését.
„Általánosságban elmondható, hogy az erkölcsi és nemzetközi jogi igazság a mi oldalunkon és a milícia oldalán áll. És úgy gondolom, nem szabad elengedni a horogról Zelenszkij urat és egész csapatát, amely úgy vonaglik, ahogy csak tud” – fogalmazott Lavrov.
A Zelenszkij által kezdeményezett orosz-ukrán csúcstalálkozó kilátásaival kapcsolatban azt mondta, hogy Kijevnek a minszki megállapodások értelmében nem Moszkvával, hanem Donyeckkel és Luhanszkkal kellene tárgyalnia a rendezésről.
Lavrov más témákról szólva Nagy-Britanniát „aktív és nagyon komoly” aknamunkával vádolta meg, amelynek célja, hogy befolyásolja az EU tagállamok Oroszországhoz való viszonyát, annak ellenére, hogy a szigetország már kilépett az unióból. Méltatta Heiko Maas német külügyminiszternek a hét évvel ezelőtti csehországi hadianyagraktár-robbanással kapcsolatban tett kijelentését, amelyben – a nézeteltéréseket nem szőnyeg alá söpörve – a párbeszéd szükségességéről beszélt.
Lavrov egy szerdai sajtótájékoztatón azzal a bolgár váddal kapcsolatban, hogy orosz állampolgároknak közük volt négy, bolgár hadianyaggyárakban 2011 és 2020 között végbement robbanáshoz, úgy vélekedett, hogy Szófia Prágán is túl akar tenni a Moszkva elleni vádaskodásban. Úgy vélekedett, az Európai Uniónak tisztáznia kell, hogy magánvállalkozók milyen fegyverekkel kereskednek és milyen hadianyagot tárolnak Csehországban és Bulgáriában, és a tagállamai teljesítik-e a fegyverkereskedelemről kötött megállapodások rendelkezéseit. Rámutatott, hogy sajtóértesülések szerint Emilijan Gebrev bolgár fegyverkereskedő a nemzetközi szerződések által tiltott gyalogsági aknák alkatrészeivel kereskedett.
„Még jó, hogy Ferenc Ferdinánd nagyherceget nem mi öltük meg, de a jelek szerint efelé haladunk” – próbált viccelődni a tárcavezető
Lavrov az interjúban azt is elmondta, hogy Oroszország elkezdte egy önálló fizetési rendszer kialakítását arra az esetre, ha lekapcsolnák a SWIFT-ről. Megemlítette, hogy már működik a Mir bankkártyarendszer, amely kapcsolatokat épít ki egyebek között kínai és japán szolgáltatókkal és a Maestro kártyával is. Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem kíván elszigeteltségbe vonulni, de kialakította biztonsági hálóját, amely egyben a SWIFT rendszer alternatívája lehet.
