A magyar gyermekek átlagosan 9 éves korukban kezdik el önállóan használni az internetet. A Vodafone Magyarország által „Internet a Családban” címmel megrendezett kerekasztal beszélgetés résztvevői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mit tehet a szülő, ha szeretné gyermekét biztonságban tudni a világhálón.
Az európai országok nethasználó fiataljai közül nekik van a legtöbb ismerősük a közösségi oldalakon, 45 százalékuk száznál több visszaigazolt kapcsolattal rendelkezik. Ugyanakkor az uniós átlagnál jóval gyengébbek a digitális írástudás és a biztonságos internet-használat terén – derült ki a 25 európai ország 9-16 éves fiataljainak bevonásával készített EU Kids Online elnevezésű kutatásból.
Az internet használat a mai fiatalok életének szerves része. A net nem csupán a közösségi élet egyik, ha nem a legfőbb színtere, de az ismeretek jó része is egyszerűbben beszerezhető, mint a hagyományos nyomtatott forrásokból. A netdzsungel számtalan lehetőséget nyújt, ugyanakkor komoly veszélyeket is rejt, főképp a tapasztalatlan, ezért kiszolgáltatott gyermekek számára. A Vodafone Magyarország „Internet a családban” címmel megrendezett kerekasztal beszélgetésén Bernschütz Mária Ph.D. főiskolai docens, generációkutató, Lackfi János, író, költő, műfordító, László Krisztina, a Marie Claire főszerkesztője, Nyilas Orsolya, a Vodafone belső kommunikációs és vállalati felelősségvállalási igazgatója, Pintér Róbert, az egyszervolt.hu ügyvezető igazgatója és Takács Péter, a Média és Hírközlési Biztos szóvivője beszélgetett az új nemzedék nethasználói szokásairól, a biztonsággal kapcsolatos aggályokról, a szülők és a társadalom felelősségéről.
A 9-16 év közötti magyar gyermekek közel 60 százaléka naponta használja az internetet, s az EU-átlagnak megfelelően 11 százalékuk találkozik a weben szexuális tartalmakkal. Ugyanakkor a szülői kontroll és támogatás hazánkban jóval átlag alatti. A magyar szülőknek mindössze 10 százaléka tud arról, ha gyermeke veszélyes vizekre evezett, szemben a 20 százalékos EU átlaggal – mondta Pintér Róbert. Bár az EU Kids Online kutatások eredményeit 2010-ben és 2011-ben publikálták, azóta sem az EU-ban, sem hazánkban nem készült hasonlóan átfogó felmérés. Az internet fejlődése (mobil platformok előtérbe kerülése, az online-offline lét határait összemosó alkalmazások, stb.) azonban rövid, 1-2 éves időtávon belül is egyre nagyobb vonzerőt jelentenek, s újabb és újabb kockázatokat teremtenek – tette hozzá.
Bernschütz Mária arra a szakadékra hívta fel a figyelmet, amely a mai gyermekek és a felnőtt generáció közt tátong. „Az érintőképernyős kommunikáció megszületésével szinte egyidőben megjelent a legújabb, ún. Alpha generáció. Egy 2013-as amerikai kutatás szerint a 2 éven aluli gyermekek 38 százaléka használ tabletet, ez az arány 2011-ben még csupán 10 százalék volt. A megállíthatatlan technológiai fejlődés nem csak a gyermekeiket biztonságban tudni kívánó szülőket állítja komoly kihívások elé, de pár éven belül drámaian megváltoztathatja mind az oktatást, mind a munkaerőpiacot. Az oktatási intézmények, irodák helyett globális, virtuális iskolák, munkahelyek születhetnek.”
Nyilas Orsolya a szülői felelősségvállalás mellett a szolgáltatók szerepét is kiemelte: „A Vodafone felelős mobilszolgáltatóként minden lehetséges eszközzel támogatja a szülőket abban, hogy gyermekeiket a digitális technológia biztonságos használatára ösztönözzék. Létrehoztuk a Biztonságos internet oldalt, amelyen igyekszünk felvázolni az internethasználattal kapcsolatos lehetséges veszélyforrásokat, s megoldásokat javasolni azokra. Az oldalon elérhetőek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által előírt szűrőprogramok (Norton Family és Dolphin Knight), a közösségi oldalak biztonsági beállításait segítő információk, valamint a Vodafone saját fejlesztésű biztonsági alkalmazásai, a Guardian és a Protect is. Az egyszervolt.hu és a Vodafone Magyarország közös programjában, a folyamatosan frissülő Digitális szülő rovatban bemutatjuk a szülőknek, hogy miképp segítsék gyermekeiket tudatos, felelősségteljes internet és mobiltelefon használóvá válni.”
Lackfi János egy másik lehetséges veszélyforrás, a nyomtatott könyvek hanyatlásának, a könyves kultúra eltűnésének gondolatával játszott el: „Az internet világa önmagában nem jelenti az olvasás halálát. A kezdet kezdetén a kocsmalakó mesélt, a sámán énekelt, az élőbeszédből nem a papír, hanem a szöveg magasabb minősége emelte ki az „olvasnivalót”. Fájdalmas volt az akkori írástudóknak, mikor az ókorban a papírtekercsről áttértek a középen nyíló könyvre, hisz „szétkaszabolva” jelent meg az addig egybefüggő szöveg. Gutenberg találmánya, a nyomtatás pedig kifejezetten felháborította a könyvbarátokat, hiszen az igazi könyv egyetlen példányban létezik, a nyomtatott, „pecsételt”, ponyván árult könyv a szent tudás meggyalázásának számított. No, ezért félek kevésbé a pixelek birodalmától, hiszen az is csak egy váltás. Veszély persze létezik, no és felelősség is. Elég érdekes-e, tudja-e magát úgy tálalni a minőségi irodalom, hogy az emberek ne csak trollkommenteket olvasgassanak a világűrben? Ez a valódi kérdés.”
Forrás: BP
