A csillebérci izotópkibocsátás nem jelentett kockázatott a lakosság egészségére, az a megengedett mérték alatt maradt, így nem is lett volna szükség semmiféle lakosságvédelmi intézkedésre az ügyben érintett hatóságok szerint. A parlament illetékes bizottsága hétfőn tárgyalta az Izotóp Intézet Kft. telephelyén történt izotóp-szennyezés körülményeit.
A Parlament Fenntartható fejlődés bizottságának hétfői ülésén adott tájékoztatást az Országos Atomenergia Hivatal, az Országos Tisztiorvosi Hivatal, az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, és a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség képviselője is az izotóp-szennyezéssel kapcsolatos eljárás és vizsgálat eddigi eredményeiről.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség múlt héten csütörtökön, az Országos Atomenergia Hivatal tájékoztatása alapján azt közölte, hogy valószínűleg egy budapesti intézet volt a forrása az Európa több országában mért megemelkedett jódizotópszintnek. A magyar hatóságok hangsúlyozták: a kibocsátás messze a megengedett mérték alatt volt, és semmilyen kockázatot nem jelent a lakosság egészségére. A helyzet kivizsgálására parlamenti bizottság alakult.
A Greenpeace magyarországi szervezete ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai határértékek európai viszonylatban kiemelkedően magasak, a belga hatóságok például 19-szer alacsonyabb értékeket tartanak megfelelőnek. Más nemzetközi szakértők szerint a sugárzás a környéken élőkre igenis veszélyes lehetett.
A csillebérci izotópkibocsátás nem jelentett kockázatott a lakosság egészségére, az a megengedett mérték alatt maradt, így nem is lett volna szükség semmiféle lakosságvédelmi intézkedésre az ügyben érintett hatóságok szerint. Ezt a felügyeleti szervek az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának hétfői ülésén megjelent képviselői egybehangzóan állították. Ugyanakkor többük szerint az Izotóp Intézet Kft. mulasztást követett el azzal, hogy nem adott tájékoztatást az eseményről.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság múlt kedden arról tájékoztatott, hogy nem a csillebérci jód-131 izotóp szökése okozta több európai országban a nagyobb jódkoncentrációt.
Háttér
Az új katasztrófavédelmi törvény kiterjesztette a felügyelet hatályát egy eddig nem ellenőrzött területre is: a küszöbérték alatti üzemek körére. A jogszabály szerint küszöbérték alatti üzemnek minősül egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület, ahol a Seveso-II szerinti alsó küszöbérték negyedét meghaladó, de az alsó küszöbértéket el nem érő mennyiségben veszélyes anyag van jelen.
A Csillebércen működő izotópgyár elismerte, hogy hónapokon át szivárgott tőlük a jód-131 izotóp. Környei József, a csillebérci izotópgyár cégvezetője csütörtökön az MTI-nek elmondta: az elvárthoz képest a kéményükön keresztül hónapokon át nagyobb mértékben szökött a jód-131 izotóp. A nyáron emiatt a termelést leállították, és átalakították a szűrőberendezéseket, viszont a szeptemberi újraindulás után is megmaradt a magasabb érték. A cég ezért azóta ismét leállította a jód-131 gyártását, hogy jobb elemeket, szűrőket építsenek be.
Környei József közölte: „nem történt rendkívüli esemény, kibocsátás mindig is van”, az csak az általuk elvártnál volt magasabb, az egészségre nézve következménye nincs, vagyis a lakosság nincs veszélyben.
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat közlése szerint a lakosság egészségére semmilyen kockázata nincs és nem volt a csillebérci Izotóp Intézet Kft.-től a légtérbe került jód-131 izotópnak. Valamennyi mérési adat azt támasztja alá, hogy a légtérbe került, enyhén megnövekedett aktivitáskoncentráció is messze alatta maradt a megengedett határértékeknek.
Múlt hét csütörtökön a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kormányzótanácsi ülésén tájékoztatást adott arról, hogy Budapesten észlelték az „elszökő” jód mennyiségének növekedését – közölte a bécsi magyar ENSZ-nagykövetség. Kovács Pál, a minisztérium energetikáért felelős helyettes államtitkára, a kormányzótanács magyar tagja felszólalásában tájékoztatási kötelezettségének eleget téve beszélt arról is, hogy Közép-Európa légterében több helyen mértek jód-131 izotópot enyhén megnövekedett koncentrációban – írták a közleményben. Ennek nyomán Magyarországon is sor került mérésekre és kiderült, magyarországi nukleáris létesítményekből nem került a levegőbe szokatlan mennyiségű kibocsátás.
Forrás: Biztonságpiac.hu/MTI/Greenpeace
