Oroszország a befolyását felhasználva minden szükséges lépést megtesz a hegyi-karabahi béke biztosításért és kész továbbra is közvetítőként fellépni Örményország és Azerbajdzsán között a konfliktus megoldása érdekében – jelentette ki Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök az örmény fővárosban csütörtökön.
Medvegyev, aki Szerzs Szagszján örmény elnökkel tárgyalt, létfontosságúnak nevezte annak elkerülését, hogy a két ország közötti területi vita „forró szakaszba” sodródjon. Kifejezte Oroszország készségét arra, hogy biztosítsa az Örményország és Azerbajdzsán közötti kommunikációs csatornák nyitva tartását a konfliktus megoldása érdekében.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki Azerbajdzsán fővárosában az azeri és az iráni partnerével folytatott megbeszélést, szintén Oroszország különleges közvetítői szerepét hangsúlyozta.
Emellett a TASZSZ-nak kifejtette, hogy Moszkva régóta baráti és stratégiai partneri kapcsolatban áll Bakuval és Teheránnal. Lehetségesnek nevezte, hogy orosz-azeri-iráni csúcstalálkozó jöjjön létre, amelynek témái közé tartozik majd a regionális biztonság, a terroristák áramlásával, a szervezett bűnözéssel és a kábítószer-csempészéssel szembeni fellépés, valamint a kaszpi-tengeri együttműködés.
A szokatlan hevességű fegyveres konfliktus örmény és azeri egységek között április 2-ra virradóra robbant ki Hegyi-Karabah határán. A szemben álló felek képviselői kedden Moszkvában tűzszünetben állapodtak meg.
A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah az 1990-es évek elején – Örményország támogatásával vívott – véres háború nyomán szakadt el Azerbajdzsántól. Az 1994-ig tartó háborúban harmincezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még maga Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik.
