Az elrettentés és a párbeszéd stratégiáját kell követni a NATO Oroszországgal folytatott kapcsolatában – emelte ki Angela Merkel német kancellár csütörtökön a varsói NATO-csúcsról a szövetségi parlamentben (Bundestag) elmondott beszédében.
A kancellár a pénteken kezdődő találkozón képviselendő német álláspontot ismertető beszédében hangsúlyozta, hogy az ukrajnai Krím félsziget elcsatolása Oroszországhoz és a kelet-ukrajnai konfliktus erősen nyugtalanítja az észak-atlanti szövetség kelet-európai tagállamait, ezért meg kell erősíteni a NATO jelenlétét a balti államokban és Lengyelországban.
Németország jelentős részt vállal ebben a védekező jellegű és a NATO-Oroszország Alapokmány előírásainak megfelelő intézkedésben, de továbbra is fontosnak tartja a párbeszéd folytatását, mert Európa biztonságát nem Oroszországgal szemben, hanem csak Oroszországgal együttműködve lehet biztosítani — mondta Merkel.
A NATO Oroszország-startégiájában az elrettentés és a párbeszéd nem áll ellentétben egymással, hanem „szétválaszthatatlanul összetartozik” – mondta a német kancellár.
A szövetségnek a „turbulens világ” számos további konfliktusában is helyt kell állnia — emelte ki Merkel. A menekültválságról szólva hasznosnak nevezte az Égei-tengeren elindított műveletet, az Iszlám Állam terrorszervezet elleni küzdelemmel kapcsolatban pedig azt mondta, hogy az AWACS légtérellenőrző repülőgépek bevetése jól kiegészíti majd a német Tornado repülőgépekkel végzett felderítő munkát.
Hangsúlyozta, hogy Németország a 2017-es költségvetéssel és a 2020-ig kitekintő középtávú pénzügyi tervvel fordulatot hajt végre a védelempolitikában, jelentősen növeli védelmi kiadásait, de további lépésekre lesz majd szükség, hogy elérje a szövetség tagjaitól elvárt szintet, vagyis azt, hogy a kiadások elérjék a hazai össztermék (GDP) 2 százalékát.
A kancellár beszédéről folytatott vitában a Bundestag ellenzéki pártjai – a Baloldal és a Zöldek – élesen bírálták a kormány törekvéseit, úgy vélték, hogy a NATO német támogatással fegyverkezési versenybe kezdett, ami veszélyezteti Európa biztonságát.
A kétnapos NATO-csúcson várhatóan döntenek négy újabb zászlóalj telepítéséről a szövetség keleti határvidékén. A csapatok rotációs rendszerben állomásoznak majd. Németország a Litvániába telepítendő zászlóalj vezetését vállalja. A varsói tanácskozáson a többi között jóváhagyják a védelmi miniszterek februári döntését is, melynek alapján a szövetség AWACS-gépek bevetésével közvetlenül részt vesz az IÁ ellen szervezett amerikai vezetésű koalíció műveleteiben. Ez egyben a német szerepvállalás kiterjesztését is jelenti, mert a NATO kötelékében szolgáló AWACS-ok személyzetének egyharmadát a német légierő biztosítja.
