A címben foglalt kérdéskört járta körül 12 szakember december 6-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán tartott konferencián.
Az erősen gyakorlatközpontú és esettanulmányokkal bőven illusztrált előadások sora részben igyekezett definiálni, mi tartozik a gyógyszerhamisítás fogalomkörébe. A szó soros értelmében vett hamisított (tehát illegálisan előállított, ellenőrizetlen alapanyagokból és hatásmechanizmusú) gyógyszerek mellett legalább ugyanakkora gondot okoz a nem törvényes keretek között behozott, olykor hazánkban nem is törzskönyvezett gyógyszerek forgalma, vagy a hamis vények bűncselekményszámba menő adás-vétele.
Az első körről Kontor Csaba közigazgatási tanácsadó (EMMI), Székely Krisztina, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszerészeti vezetője, és Matucz Éva gyógyszerhamisítás elleni ügyek referense beszéltek. A második és harmadik kategória okozta gondokról szólt Ódor Erzsébet környezetbiztonsági vezető (SANOFI-AVENTIS Zrt.), Zacher Gábor toxikológus főorvos és Ilku Lívia, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége igazgatója.
Mindenki egyetértett abban, hogy a hazánkba az utóbbi években beáramló gyanús termékek (gyógyszerek és gyógyhatású készítmények, továbbá teljesítményfokozók és táplálékkiegészítők) számának drasztikus növekedése cselekvési kényszert jelent a szakma hazai képviselői és a rendészeti szervek számára. Az illegális gyógyszerelőállítás és kereskedelem elleni harc volt a nap másik fő témája.
Pannonhalminé Csóka Ildikó, a Magyar Gyógyszerészetudományi társaság nevében azokról a feladatokról beszélt, amelyek ebben a küzdelemben a gyógyszerész szakmára hárulhatnak. Csákó Ibolya rendőr alezredes (ORFK) a rendőrség szerepéről szólt a hamis gyógyszerek elleni küzdelemben. A NAV nevében Sárközi Alexandra pénzügyőr őrnagy ecsetelte a külföldről behozott gyógyszerekkel kapcsolatos eredményeket. A Pangea program keretében időként döbbenetes mennyiségű és értékű gyógyszert sikerült lefoglalniuk a hatóságoknak.
Az illegális szerek és hamisított termékek zöme Indiából és a távol-keleti régióból érkezik hazánkba. Külön terület az újabban egyre nagyobb forgalmat bonyolító és „diszkréten” kézbesítő internetes kereskedelem. A 2011 májusában felállt internetes bűnözés elleni csoport azonban már itt is egyre komolyabb eredményeket tud felmutatni. Bodnár Zalán pénzügyőr százados (NM) a gyógyszerhamisítás büntetési tételeiről adott tájékoztatást. Az ezzel való külön foglalkozásra ugyanis az EU kötelezi a tagállamok nemzeti jogalkotóit . Az új büntető törvénykönyv már tartalmazza az idevonatkozó bűncselekmények büntetési tételeit.
Alapesetben 3 éves szabadságvesztésnél kezdődik a büntetés, de halál okozása esetén ez akár 8 évre is felmehet. A magyar közvéleményt élénken foglalkoztatja az utóbbi olimpiákon előfordult néhány doppingeset is. Ezzel kapcsolatban az előadó elmondta, hogy a sportcélú teljesítményfokozóknak mindössze 5 százalékát lehet törvényesen forgalomba hozni (a sportszakági szabályozás persze lehet szigorúbb az alkalmazásukkal kapcsolatban), a többi jelenleg gyógyszerhamisítás hatálya alá esik.
Érdekes vállalkozást mutatott be Szép Károly nyugalmazott pénzügyőr őrnagy, aki a MERKUR Kft. tevékenységéről szólva beszélt a csomagküldéses gyógyszer-kereskedelmi módok lefüleléséről. Próbavásárlásaik során, 2011 óta számos esetben tettek a termékek bevizsgálása után feljelentést is. Dobos Lajos vámszakági vezető (Cemelog Zrt.) a vámügyintézésre a mai gyógyszerlogisztika miatt terhelődő feladatokról beszélt. Ezek az ügyek általában sokszereplősek, a szálak valahol összeérnek, de felgöngyölítésük közben rengeteg területre kell figyelni az internetes felületektől kezdve a vényekkel üzletelőkig. Új elemként merült fel az állatgyógyászati készítmények egyre nagyobb volumenű illegális forgalma is.
Forrás: Biztonságpiac.hu
Szerző: Matykó Károly
