Felszólította Tokiót az orosz külügyminisztérium pénteken, hogy maradéktalanul ismerje el a második világháború végeredményét, beleértve a Kuril-szigetek fölötti orosz szuverenitást.
„A békemegállapodás lehetőségeinek keresése közben kulcsfeltételnek kell tekinteni, hogy Tokió maradéktalanul ismerje el a második világháború végeredményét, beleértve országunk szuverenitását a déli Kuril-szigetek fölött” – olvasható az orosz diplomáciai tárca állásfoglalásában, amelyet három nappal Kono Taro japán külügyminiszter tervezett moszkvai látogatása előtt tettek közzé.
A dokumentum szerint a kétoldalú kapcsolatokban a valódi bizalom és partnerség új minőségi szintjét kell elérni, és erősíteni kell a kölcsönös megértést. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő pénteken jelentette be, hogy Kono és Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője hétfőn tárgyalóasztalhoz ül Moszkvában. Ez lesz a békeszerződésről folytatandó kétoldalú konzultációk első fordulója.
Az orosz parlament alsóházában csütörtökön olyan törvénytervezetet nyújtottak be, amely elfogadása esetén megtiltaná a Kuril-szigetek déli vonulatának az Oroszországtól való leválasztását. Szerdán Igor Morgunov orosz külügyminiszter-helyettes bekérette Kodzuki Tojohiszo moszkvai japán nagykövetet, akivel közölte, hogy az orosz-japán békeszerződés ügyében elhangzó tokiói hivatalos kijelentések „durván eltorzítják” Vlagyimir Putyin orosz elnök és Abe Sindzo japán kormányfő megállapodását arról, hogy a tárgyalási folyamatot felgyorsítják az 1956-os közös nyilatkozat alapján.
Morgunov kifogásolta, hogy az egyébként Abénak tulajdonított kijelentések szerint el kell érni a Tokió részéről vitatott hovatartozású Kuril-szigetek déli vonulata lakóinak „megértését” abban a kérdésben, hogy a „szigetek Japán területi hovatartozásába mennek át”, valamint hogy Japánnak és a volt japán szigetlakóknak le kell mondaniuk „a háború utáni megszállás” miatt fizetendő orosz kártérítésről. Az orosz vezető diplomata említést tett arról a kijelentéstől is, amely szerint 2019 „fordulópont lesz” a békeszerződés kérdésében.
„Az ilyen kijelentések csakis a békemegállapodás problémája körüli légkör mesterséges felszítására, valamint a rendezés saját forgatókönyvének a másik félre való ráerőltetésére irányuló kísérletként értékelhetők” – áll az orosz diplomáciai dokumentumban.
Putyin és Abe november 14-én Szingapúrban állapodott meg arról, hogy a két fél aktivizálni fogja a békemegállapodás megkötéséről folytatandó tárgyalásokat az 1956. október 19-i közös nyilatkozat alapján, amely kimondta a két állam közötti hadiállapot megszüntetését, valamint a diplomáciai és konzuli kapcsolatok helyreállítását. A várakozások szerint a kérdést megvitatják Abe január második felére tervezett oroszországi látogatása során.
A békeszerződés megkötésének akadálya a Kuril-vonulat négy déli szigetének (Kunasir, Iturup, Sikotan és Habomai) hovatartozása ügyében fennálló területi vita. A két ország között a második világháború vége óta csak fegyverszünet van érvényben.
A szigeteket a második világháború végén foglalta el a Szovjetunió, és Oroszország sem hajlandó lemondani róluk. Japán az 1855-ös kétoldalú kereskedelmi és határmegállapodás alapján a saját „északi területeinek” tartja őket.
A Szovjetunió és Japán 1956-ban közös nyilatkozatot fogadott el a hadiállapot megszüntetéséről, és Moszkva ígéretet tett két sziget visszaadására.
2013 áprilisában Abe volt az első japán miniszterelnök, aki tízévi szünet után Moszkvában járt, és ő volt az, aki ismét felvetette a területi vita rendezésének ügyét. Azóta intenzívvé vált a legmagasabb szintű párbeszéd, igaz, Putyin többször is értésre adta: Oroszország hajlik ugyan a kompromisszumkötésre Japánnal, de nem hajlandó az érintett szigeteket „eladni” vagy „elcserélni”.
