Az Egyesült Államok közölte Oroszországgal, hogy véglegesen eldöntötte: felmondja a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövid hatótávolságú nukleáris fegyverek felszámolásáról (INF) szóló szerződést – jelentette be Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerdán, a Moszkvához közeli Kubinkában.
A védelmi tárca képviselőjével közösen megtartott tájékoztatóján Rjabkov elmondta, hogy az orosz félnek amerikai részről egy washingtoni diplomáciai csatornán keresztül erősítették meg a „legmagasabb szinten bejelentett szándékot”.
„Emellett világos magyarázat hangzott el, amely szerint a bejelentett lépés nem jelent felhívást párbeszédre, azt a körülmények összessége alapján hozták meg és véglegesen” – mondta az orosz diplomata a követségi katonai attasék és újságírók számára megtartott, élőben közvetített tájékoztatón.
Rjabkov emlékeztetett rá, hogy Washington korábban jelezte: február 2-tól felfüggeszti az INF-szerződésben rögzített kötelezettségeinek teljesítését, ha Moszkva nem semmisíti meg a 9M729 típusú manőverező robotrepülőgépét, amely az amerikai fél szerint sérti a megállapodást. A külügyminiszter-helyettes és Mihail Matvejevszkij altábornagy, az orosz rakéta- és tüzérségi erők parancsnoka valótlannak nevezte a szerződésszegésről szóló állítást.
Matvejevszkij azt állította, hogy a 9M729-es „szárnyas rakéta”, amely az Iszkander-M rendszer részét képezi, és műszaki paraméterei alapján nem képes arra, hogy megsértse az INF-szerződést. Mint mondta, az eszköz nem alkalmas annyi üzemanyag hordozására, hogy a hatótávolsága elérje a megállapodásban megszabott ötszáz kilométeres korlátozást.
A szóban forgó manőverező robotrepülőgépet szerdán Kubinkában be is mutatták a katonadiplomatáknak és a médiának.
A tábornok tájékoztatása szerint a 9M728 és a 9M729 típusú fegyvereket gyárilag szerelik fel robbanótöltettel és töltik fel üzemanyaggal, konténerben szállítják a csapategységekhez, ahol az utántöltés már műszakilag megvalósíthatatlan. A tábornok kifogásolta, hogy az Egyesült Államok nem támasztotta alá „objektív adatokkal” azt az állítását, miszerint Oroszország 500 kilométert meghaladó hatótávolságú, szárazföldi indítású manőverező robotrepülőgépet fejlesztett ki, mert a 9M729 kipróbált maximális tesztelt repülési távolsága 480 kilométer volt. Mint mondta, a Kapusztyin Jar-i gyakorlótérről felbocsátott, ennél nagyobb hatótávolságú eszközök mind interkontinentális ballisztikus rakéták voltak.
Rjabov közölte: Moszkva abból indul ki, hogy az INF szerződés végrehajtása abban az időszakban is kötelező marad, amelyre az Egyesült Államok „felfüggeszti” az abban való részességét.
Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.
Az Egyesült Államok 2013 óta azt állítja, hogy Oroszország a 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével – amely az Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazza – megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az ötszáz kilométert.
Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szerinte szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.
