Oroszország megszilárdította helyét mint a világ második legnagyobb fegyver exportőre, és bár fontos piacokat vesztett el az arab világban, másokon erősíteni tudott és újakat is talál.
A Forbes.ru szerint bár az orosz hadiipar még csak az amerikai harmadát értékesíti külföldön, forgalmának növekedése egyre gyorsul. Tavaly exportjának értéke 15,13 milliárd dollárt ért el, 2 milliárddal meghaladva az előző évit. Ha az indiaiaknak eladott repülőgép-anyahajó átadása nem csúszott volna át erre az évre, eredménye több mint 17,4 milliárd dollár lett volna 2012-ben.
Líbia elvesztése, valamint az iráni és a szíriai szállítási szerződések felfüggesztése sem vetette vissza az ágazatot, mert India és Kína egyre többet vásárol csakúgy, mint a többi jelentős beszerző: Algéria, Indonézia, Vietnam és Venezuela. Tavaly e listához csatlakozott Azerbajdzsán, Irak, sőt az Egyesült Államok, amely 70 Mi-15-ös helikopter tervez vásárolni az afgán hadseregnek – bár ezt a washingtoni képviselőház igyekszik megakadályozni. Új vevők jelentkeznek Dél-Amerikából is, Brazília például orosz légvédelmi harceszközök iránt érdeklődik.
Az Egyesült Államok kongresszusi kutató szolgálatának jelentése szerint az oroszok az utóbbi időben rugalmasabbá vált vevőivel: kedvezőbb fizetési feltételeket, hiteleket és offseteket kínál, és készebb licenc megállapodásokat kötni az olyan nagy vásárlókkal, mint Kína és India. A kínaiak esetében ez teljesen érthető, hiszen amit nem kapnak meg hivatalosan, azt ellopják – írta a Russia Beyond The Headlines. Például 2011-ben elkezdték a J-16-os vadászgépük gyártását, ami az orosz Szu-30Mk2-es másolata. Tavaly az orosz állami fegyverexport cég, a Roszoboronekszport szerződést kötött Pekinggel 52 darab Mi-171E típusú szállító helikopter szállításáról 600 millió dollár értékben, amit valószínűleg újabb nem követ majd, mert ezeket is le fogják másolni.
A Forbes összesítést készített a 2008-2011-ben külföldön eladott orosz fegyverekről. Ebben az időszakban föld-levegő rakétákból az oroszok 7750, az amerikaiak 944, Nyugat-Európa 290 darabot exportált. Tavaly Irakkal egy több mint 4,2 milliárd dolláros szerződést kötöttek, amelynek keretében 42 Pantsir (képünkön, NATO-kód SA-22 Greyhound)légvédelmi rendszer mellett MiG-29M/M2-es vadászgépeket is szállítanak.
Ami a páncélosokat illeti, Moszkva 570 tankot és 490 páncélozott csapatszállítót adott el külföldön, míg az USA 348-at, illetve 234-et, Nyugat-Európa 360-at és 470-et. Tavaly Inonézia 114 millió dollárért rendelt 37 BMP-ZF lövészpáncélost, India pedig közel 600 millióért Invar és Konkursz-M tankelhárító rendszereket.
Harci repülőgépekből Oroszország 2008-2011-ben180-at exportált, több mint háromszor annyit, mint az amerikaiak, és közel a négyszeresét a nyugat-európai eladásoknak. Tavaly India 1,5 miliárd dollárra becsült értékű szerződést kötött az oroszokkal 42 Szu-30Mk1-es, helyben összeszerelendő vadászgép szállítására.
A fejlődő országok a vizsgált időszakban 270 orosz helikoptert vettek, 176 amerikait és csupán 60 európait, és tavaly decemberben durván 1 milliárd dollár értékű helikopter szállításáról kötött megállapodásokat Moszkva.
Az Interfax hírügynökség számolt be arról, hogy Alekszandr Fomin, a katonai-műszaki együttműködési szövetségi szolgálat vezetője közölte: jelenleg a hadiipari megrendelések teljes (vagyis a hazai és az export) portfoliója meghaladja a 46 milliárd dollárt.
Forrás: Biztonságpiac.hu
Szerző: Barabás T. János
