Az európai országoknak nagyobb erőfeszítéseket kellene tenniük az iráni atomprogramról kötött megállapodás megmentéséért – mondta az iszlám köztársaság külügyminisztere vasárnap az 55. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC).
Mohamed Dzsavád Zarif hangsúlyozta, hogy a 2015-ös többhatalmi (Irán, Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország, Nagy-Britannia, Kína, Németország és az EU) megállapodás nem tökéletes, de a legjobb, amelyet a szereplők érdekeinek kiegyensúlyozásával el lehetett érni. Az iráni lakosság 80 százaléka nem vár tőle átütő eredményeket, de a többség így is támogatja.
Azonban ez a többség és Irán „stratégiai türelme” a megállapodás hosszabb távon várt hatásaival kapcsolatban egyre inkább fogyatkozik, ezt jelzi, hogy 51 százalékra süllyedt a lakossági támogatás. Ebben a helyzetben a megállapodás megőrzését fontosnak tartó európai országoktól nagyobb elkötelezettségre van szükség, hogy ellensúlyozzák az Iránnal szemben „beteges megszállottsággal” fellépő Egyesült Államok törekvéseit.
Az Iránnal folytatott kereskedelem fenntartását szolgáló mechanizmus (Instex SPV) nem elég, aki Washington egyoldalú politikájával, „az amerikai unilateralizmus árjával szemben szeretne úszni, nem kerülheti el, hogy vizes legyen” – fogalmazott az iráni diplomácia vezetője.
Washington „erőszakos módon azt követeli Európától, hogy csatlakozzon hozzá, aláásva ezzel saját biztonságát és megszegve nemzetközi jogi kötelezettségeit” – tette hozzá.
Azzal az amerikai állítással kapcsolatban, hogy Irán célja egy „új holokauszt”, azt mondta, hogy a washingtoni vezetés „nevetséges és veszélyes” vádakkal illeti hazáját, és ha van ország a térségben, amely háborút akar, akkor az csak Izrael lehet. Kiemelte: Amerika biztonság helyett „bizonytalanságot exportál” a régióba, és legfőbb célja a „rezsimváltás”.
Az iráni rakétarendszer-fejlesztési programokkal szembeni bírálatokkal kapcsolatban kijelentette: Amerika évi százmilliárd euró értékben szállít fegyvereket az Irán körüli országokba, és elvitatja Teherán jogát védelmének megerősítésére. „Mivel védjük meg magunkat, szablyákkal és puskákkal?” – tette fel a kérdést.
Kiemelte: az iráni kormányzatnak vannak „hiányosságai” és történnek „túlkapások”, de Dzsamál Hasogdzsi rendszerkritikus szaúdi újságíró meggyilkolása után „álszentség” az emberi jogok tiszteletét számon kérni Teheránon. Hozzátette: Irán bírálóinak hozzáállását jellemzi John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó egy személyesen neki tett kijelentése, miszerint Washington számára „az emberi jogok szerszámok a szerszámosládában”, amelyeket csak akkor kell elővenni, ha hasznosak lehetnek.
Washington azzal vádolja Teheránt, hogy finanszírozza a terrorizmust és a közel-keleti térség destabilizációjára törekszik. Donald Trump amerikai elnök erre hivatkozva tavaly kiléptette országát a 2015-ös megállapodásból, és Washington a Teherán elleni gazdasági szankciókat is visszaállította.
A nemzetközi szerződés mellett kitartó országok a gazdasági együttműködés lehetőségét megnyitó szerződés végrehajtására törekednek. Nagy-Britannia, Németország és Franciaország január végén bejelentette, hogy kialakítják a kereskedelmi tranzakciók végrehajtását támogató különleges célú gazdálkodó szervezetet (Instex SPV, Instrument for Supporting Trade Exchanges Special Purpose Vehicle), amely az amerikai szankciók megkerülését szolgálja.
