Az idei első félévben megállt a halálos munkabalesetek számának csökkenő trendje, a súlyos balesetek száma pedig enyhén emelkedett – mondta el a Biztonságpiac.hu-nak adott interjúban Bakos József, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) Munkavédelmi és Munkaügyi főigazgató-helyettese. Az okokat vizsgálja a hatóság, ám kétségtelenül súlyos szám, hogy Magyarországon hetente átlagosan két ember hal meg munkabalesetben.
– Nemsokára egy nemzetközi munkavédelmi konferencián mond beszédet. Magyarország mely nemzetközi fórumokon tanulhat legtöbbet a külföldi gyakorlatból?
– Magyarország több nemzetközi szervezetnek is a tagja, így például az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) hálózatának is, egy úgynevezett Fókuszpont révén. A Fókuszpont – többek között – egy kétoldalú képviseletet jelent, amely lehetővé teszi, hogy egy-egy munkatársam rendszeresen ellátogasson Bilbaóba, az Ügynökség központjába. Mindig azt kérem tőlük, ha jól használható szakmai tartalommal, újdonsággal találkoznak, akkor azt hozzák haza és adják tovább a többi kollegának. Kiemelném még az Európai Munkafelügyeleti Vezetők Bizottságát (SLIC) is. E tagság említése most különösen aktuális, hiszen a SLIC delegációja (öt ország hat szakembere) a beszélgetés idején Magyarországon tartózkodik és a hét végéig a magyar munkavédelmi hatóság tevékenységét vizsgálja, ellenőrzi egy előre meghatározott tematika szerint.
– Magyarországnak miben kell felzárkóznia az európai közösséghez a munkavédelem terén?
– Nekem személy szerint nagyon tetszettek az EU-OSHA „helyes gyakorlat”-okat bemutató kampányai. Tavaly zárult a karbantartásról szóló kampány, idén indul az „Együtt a kockázatok megelőzéséért’ című kampány, amely arra ösztönzi a vezetőket, munkavállalókat és az érdekelt feleket, hogy a biztonság és az egészségvédelem helyzetének javítása érdekében egyesítsék erőiket. Kiemelném még a pszichoszociális kockázatokra vonatkozó magyarországi tájékoztató kampányt, mivel ilyenre korábban nálunk még nem volt példa.
– Mekkora utat kell még bejárni ahhoz, hogy kijelenthessük: erős standardok jellemzik hazánkban a munkabiztonságot és -munkaegészségügyet?
– Soha nem jelenthetjük ki, hogy elégedett az ember, mindig van teendőnk. A munkavédelmi helyzetet jól érzékeltetik például a munkabaleseti statisztikák. A számokat vizsgálva látható, hogy 2008 óta folyamatosan csökkenő tendenciát mutat a súlyos és halálos munkabalesetek száma – igaz, 2010 ez alól kivétel volt. Az idei első félévben ugyanakkor a halálos balesetek számának csökkenése megállt, a súlyos munkabalesetek száma pedig enyhe növekedést mutat. A csökkenésben egyrészt közrejátszott a gazdasági válság, az építőipar lassulása, a szektorbeli foglalkoztatás csökkenése egyértelműen hat a baleseti statisztikákra, de fontos szerepe van a munkáltatók egyre javuló tudatosságának is. Az okokat, amelyek a balesetek számának emelkedéséhez vezettek, jelenleg is vizsgáljuk. Meghatározott ágazatokban rendszeresen tartunk célvizsgálatokat.
– Publikus, hogy mely ágazatokban várhatók célvizsgálatok?
– A statisztikáink alapján az építőiparban a súlyos munkabalesetek száma visszaszorult, viszont, meglepő vagy sem, a mezőgazdaság újabban előtérbe került, emelkedett a balesetek száma.
– Ráadásul a mezőgazdaság speciális ágazat, mert rengeteg az önfoglalkoztató, ahol a hatóság nehezebben tartatja be az előírásokat, mint például egy több ezer főt alkalmazó nagyvállalatnál.
– Az önfoglalkoztatókra nem terjed ki a hatáskörünk, csak azokra a termelőkre, akiknek van alkalmazottjuk, tehát a „szervezett munkavégzés” fennáll. Az önfoglalkoztatók munkahelyi baleseteiről ezért nincs is adatunk. Szervezett munkavégzés közben viszont Magyarországon átlagosan két fő hal meg munkabalesetben hetente. Ez egy nagyon súlyos szám. Volt ennél már alacsonyabb, de jóval magasabb is ez a szám. Fajlagosan a legtöbb súlyos munkabaleset a kis- és középvállalkozásoknál történik – ezt a vállalati kört kiemelten kezeljük a nyílt napjaink során is, amikor tematikus napokon megpróbáljuk becsalogatni őket az előadásokra és felhívni a figyelmüket különböző kockázati tényezőkre. Mindemellett figyelembe kell venni azt is, hogy a munkaerőpiacra rengetegen lépnek be újonnan: a fiatalabbaknak még nincsenek tapasztalataik, akik pedig évekig otthon voltak, megkoptak a munkabiztonsággal kapcsolatos ismereteik. A munkahely megtartása érdekében nagyon sok mindent elkövetnek a munkavállalók, és időnként nagyobb kockázatot vállalnak, amit szabad lenne.
Forrás: Biztonságpiac.hu
Szerző: Novák Csaba