Muzulmánokat toboroznak a nyugat-európai hadseregekbe a létszámok feltöltése és annak érdekében, hogy az adott országok egész népessége reprezentálva legyen annak védelmében – áll a Gatestone Institute elemzésében.
Thomas de Maizière német védelmi miniszter meghirdette az ország hadseregének „multikulturalizálását”, s ennek érdekében Ankarába is ellátogatott. Mint mondta, azt akarja, hogy a német hadsereg az ország lakosságának keresztmetszetét képviselje. Az ideológián kívül emellett szól az is, hogy miután Berlin 2011. július 1-ével megszüntette a kötelező katonai szolgálatot a hadsereg átfogó reformja keretében – egy kisebb, 185 ezer fős, és gyorsabban mozgó haderő létrehozását -, nincs elég katonája. A reform első 12 hónapja azt mutatta, hogy nincs elég önként jelentkező, és a kilátások még sötétebbek. Ezért próbálják megcélozni a 3,5 milliós és folyamatosan növekvő muzulmán török kisebbséget. A miniszter azért ment Ankarába, hogy rávegye a török kormányt: engedje el a kötelező katonai szolgálatot azoknak a Németországban élő török, illetve kettős állampolgárságú törököknek, akik belépnek a német hadseregbe, azok azonban ebbe nem mentek bele. Maizière később hangsúlyozta, hogy csak a német állampolgárságú törököket vennék be, és nem akarnak idegenlégiót létrehozni. A fegyveres erők parlamenti biztosa a Bundestagban, Hellmut Königshaus a probléma megoldása érdekében még azt is felvetette, hogy gyorsított eljárással adják meg az állampolgárságot azoknak a bevándorlóknak, akik vállalják a katonai szolgálatot.
Franciaországnak, ahol Európa legnagyobb muszlim kisebbsége él, komoly tapasztalatai vannak e problémával kapcsolatban. Bár pontos adatok nincsenek, becslések szerint a francia hadsereg személyi állományának már 15 százalékát teszik ki a muzulmán bevándorlók, vagyis 30 ezren vannak a 200 ezres véderőben. Komoly kétségek vannak lojalitásukkal kapcsolatban. Egy a Le Monde-ban kiszivárgott, a párizsi védelmi minisztérium számára készített bizalmas jelentés szerint az észak-afrikai származású fiatal katonák a franciáknál 3,5-szer valószínűbben dezertálnak, hatszor akkora náluk a parancsmegtagadás és a feljebbvaló inzultálása és nyolcszor akkora az engedetlenség valószínűsége. A lap emlékeztetett arra, hogy 1999-ben a 90 százalékban muzulmán Koszovó elleni misszió során 60 észak-afrikai származású tengerész fellázadt és foglyul ejtett egy tisztet, akit kommandósok szabadítottak ki, elfogva a lázadókat. Más sajtóhírek szerint több muzulmán katona megtagadta, hogy Afganisztánban harcoljon.
Máshol is tapasztaltak nyugtalanító jeleket: Ausztriában nagy visszhangja volt annak, hogy három osztrák állampolgárságú muzulmán katona megtagadta, hogy tisztelegjen az ország zászlajának. Ennél nagyobb gond, hogy a tisztek panaszai szerint a besorozott muszlimok, akik az osztrák fegyveres erők személyi állományának 3,5 százalékát adják, a legtöbb feladat elvégzésére alkalmatlanok, mivel engedélyük van a napi ötszöri imára, akármi is lenne a dolguk. Svájcban ezt nem engedélyezik – csak egy imára van lehetőség, a szolgálati időn kívül -, bár biztosítanak bizonyos kiváltságokat, például élelmiszer-ellátásukban.
Hollandiában a diszkriminációs vádak elkerülése érdekében fokozták a toborzást a muszlim fiatalok körében. A katonai hírszerzést (MIVD) azonban aggasztja, hogy sokan ezek közül radikális eszmékkel szimpatizálnak. Az utóbbi években legalább tíz muzulmán katonát gyanúsítottak meg felforgató tevékenységgel. A spanyol hadseregből több mint egy tucat muzulmánt dobtak ki megbízhatatlanság és illojalitás miatt.
Forrás: Biztonságpiac.hu
Szerző: Barabás T. János
még szerencse, hogy a törökök kimentek innét, úgyhogy többségében az ázsiaiak Buddhisták, ha egyszer sorkötelezettség lenne legalább őket kell toborozni.